Nagyon fájt hogy elvetéltem, most nagyon nagyon félek, ne hogy be következzen. Ez normális?

persze, normális hogy félsz. Ne aggódj elfog múlni , vagyis kisebb lesz majd ahogy telik rajtatok az idő a félelmed:-)

Nálunk sajnos családi "hagyomány" a vetélés. (pedig vér szerinti kapcsolat nincs köztünk, csak be házasodtunk) Sógornőm 10 hetesen vetélt el, semmi tünet és előjel nélkül, másik sógornőm 9 hetesen vetélt el minden tünet nélkül, műteni kellett mind a kettőjüket. De azóta makk egészséges gyermekük született, a következő próbálkozásból. Én spontán elvetéltem szerencsére engem nem műtöttek, de én a mostani babámmal is véreztem Duphastront kaptam a 12. hétig. Azóta betöltöttem a 16. hetet is és minden a legnagyobb rendben a picikémmel. Végig aggódtam az első 12 hetet, minden nap örültem, hogy ma sem véreztem ,és ma sem ,és ma sem. Aztán voltunk 12 hetes UH és láttam mozogni, láttam, hogy semmi baja. Azóta a picim is lassan növekszik és már tudom, hogy semmi baja nem lehet a picikémnek. Természetes, hogy aggódsz, de azzal nem segítesz magadon. Élvezd hogy megint terhes vagy, és hidd el minden rendben lesz, ha nem akkor is majd ráérsz a problémával akkor foglalkozni amikor valóban van probléma.

picim is lassan = POCIM is lassan növekszik

Normális! Én annyira kikészültem, hogy a mostani (2.) terhességemnél még a nődokim is pszihológust játszott velem, tök rendes volt. Nálam az első babánál nem volt semmi tünet. Se vérzés, se görcs, semmi... 13 hetesen uh-n nem volt szívhang. Azt mondták, hogy a mérete alapján 11 hetesen állt meg a kis szíve. Mostani terhességemnél egyenlőre minden rendben, de most vagyok a kritikus időszakomban és rettegek :(