Terhes vagyok, és szinte már rá vagyok görcsölve, hogy lány legyen. Normális ez?

Mondjuk olyan akinek valódi problémája van.

Tudom mindenkinek a sajátja a legnagyobb, de azért a terheshiszti az inkább az egyel egy doboz fagyit és nezz meg egy jó filmet kategória.

Nekem az a durva, hogy megint az ítélkezés megy, meg terhes hiszti stb. Nem a 27-es volt a legbunkóbb, hanem aki azt írta, ez nem valódi probléma, csak terhes hiszti. Na ez az érzéketlenség.

Honnan tudjátok, nincs-e valami pszichológiai oka annak, hogy ennyire lányt akar? És ha ő lányként nem kapta azt a fajta törődést, amit kellett volna, ezért szeretné a csajos dolgokat megélni a kislányával, ezzel pótolni valamit a gyerekkorából? Vagy ebből kifolyólag most azt érzi, az ő fia se fogja átélni a fiús dolgokat és majd csalódást okoz a gyerekének? És ha egy férfi bántalmazta, akár családon belül, akár családon kívül, és fél, hogy emiatt nem fog úgy szeretni egy kisfiút? Ez csak 3 példa, és még megannyi lehetne... Amire megint csak legyinteni fogtok, hogy áh dehogy. Mert nem éltetek meg semmi ilyet, honnan is tudnátok mivel jár.

Ezért gondolom én is, hogy igenis elférne itt egy kis empátia. Csak egyesek nem látják a fától az erdőt, és nagyon okosnak gondolják magukat.

Tudom ma már mindenkinek nagyon súlyos pszichés gondja van - de ugye egy férfit aki fiugyerekre vagyik nem mentegetnel ezzel, igaz? Az csakis himsoven barom lehet.

Nincs azzal semmi baj, hogy valaki ezt vagy azt akar, de a kérdező azt írja görcsösen rafeszult. Es ez gáz.

Na meg hogy a nagy leleksimogato hozzászólók egyet nem értés miatt meddőséget kívánnának a másiknak... Juj.