Normális, hogy úgy érzem nem tudok kellően koncentrálni a terhességre, a babavárásra?
Figyelt kérdés
Második gyermekemet várom, hamarosan eljön a szülés, és úgy érzem, hogy nem is tudtam kellően felkészülni lelkileg a kis testvér fogadására. Teljesen más volt az első terhességem, amikor úgy éreztem, hogy tudtam befelé figyelni. 6. hónapig munka, mellette első gyermekem igényei, gondozása, nevelése, óvoda, majd nyári szünete tartalmas eltöltése, ezek mellett teljes házfelújítás, házimunka, hiteligénylés... Nincs nagyszülői segítség. Első gyerek várásánál átolvastam könyveket a babavárásról, interneten utána olvastam dolgoknak.. most meg "csak állapotos" vagyok. Oké készítgetjük a szobát, babaruhák mosása, ennek-annak megvásárlása, csomagot összeraktam, de belül mintha még nem éltem bele volna magam, hogy bővül a család. Félek, mi lesz a vége. Igazodok majd hirtelen a változáshoz, az második baba érkezéséhez, vagy le fog sokkolni. Próbáltam változtatni, jobban ráhangolódni, de rendszerint a pihenésen, kikapcsolódáson jár az eszem, amikor letudtam a napi dolgokat. Más anyukák is éreztek így?2019. szept. 3. 12:00
1/13 anonim 
válasza:
válasza:Erre nem lehet ilyenformán rákészülni, mert még ismeretlen a dolog a számodra. Ha majd meglesz a baba, akkor ismerkedsz majd lassan fokozatosan az új helyzettel, addig felesleges ezen filóznod :)
2/13 anonim 
válasza:
válasza:17 hetes terhes vagyok egy másfél éves mellett. Sajnos én is teljesen máshogy élem meg ezt a terhességet, eddig kb. sehogy. Mióta pár hete elmúltak a rosszullétek szinte eszembe sem jut a terhesség, egyszerűen nincs rá kapacitásom a kislányom, háztartás, játszóterezés, bevásárlás, éjszakázások stb. mellett. Az első terhességnél rengeteget pihentem,sokat "beszélgettem" vele, úgy éreztem nagyon hamar kialakult a kapcsolat már terhesség alatt. Most 2 percre nincs időm leülni alvásidőn kívül. Nem is vettem még az égvilágon semmit neki, de még csak a gondolatig, nézelődésig sem jutottam. Néha kicsit bánt a dolog, de azért még van 5 hónap, hátha alakul.
3/13 anonim válasza:
válasza:Én ezért vártam a két gyerek között, hogy ne így éljem meg.
Szerencsére sikerült is.
4/13 anonim válasza:
válasza:Szerintem ez teljesen természetes! Nekem 15 hónap van a két kisebb gyerek között és nyilván egy pici gyerek mellett nem tudtam annyira befelé fordulni. De a kisfiam teljesen egészséges, erős gyerek lett, pozitívan gondolkodik, semmiféle lelki sérülése nem lett:)
5/13 anonim válasza:
válasza:Kb mintha en irtam volna ki a kerdest.
A nagyfiam 3 eves, a kicsi egx heten belul erkezik...
Most fogom osszerakni a babaoblot, a fiamnal ilyenkor mar minden 120%os volt...
6/13 anonim válasza:
válasza:Én első gyermekemet várom, hosszas próbálkozás után de mégis hasonlóan érzek. Bár csak 21 hetes vagyok, de az építkezés és munka kombó nem engedi a hangolódást.
7/13 A kérdező kommentje:
Kedves első válaszoló, már a 2. gyermekemet várom, így pont ez a lényeg, hogy van már tapasztalat, pont azzal hasonlítom össze ezt a jelenlegi helyzetet. Második válaszolónak, 17 hetesen még én sem vettem semmit. A nagyobbik gyereknek nézelődtem éppen ruhákat, mikor arra eszméltem, hogy lassan baba ruhák között is nézelődhetnék megint. :) Kedves 3. válaszoló, én is vártam, nem egymás után születtek. De nem látok összefüggést a két dolog között, mi teljesen más okból vártunk. A többieknek köszi, reméltem hogy mások ezt természetesnek gondolják. :) Egy barátnőm az elsőt várta szintén, csak lestem mennyi mindenre figyelt, olvasott, applikációt töltött le a témában. Nekem ez most nem ment. De valaki írta, hogy hasonlóan érzett, de gyermeke nem szenvedett lelki sérülést. Én ilyesmire nem is gondoltam, csak arra, hogy én készülök fel kevésbé az új baba fogadására, hogy ez normális-e ilyen helyzetben. Csak attól tartok, hogy egyszer csak megszületik, és akkor fogom igazán "felfogni" csak. De csak nem lesz felfoghatatlan.. ;)
2019. szept. 3. 13:45
8/13 anonim válasza:
válasza:Hát már ilyenkor is ez a kistestvérek élete, hogy alkalmazkodnak. :) Az elsőt szerintem mindenki olyan csodaként éli meg, a második is csoda, de valahogy természetesebb, kevésbé misztikus. De ez nem baj, a gyerek tudja a dolgát, tudja, hogy várod, szeretni fogod, egy kicsit jobban nem csak tiéd, hanem egy közösség része lesz. És ez így van jól és egészséges. :)
9/13 anonim válasza:
válasza:Én is így voltam. Ennek ellenére sokkal inkább sikerült felfogni mi történik, mikor megszületett. Abban a másodpercben.. első gyereknél hiába a sok könyv stb, olyan felfoghatatlan volt az egész. A kórházi napok is sokszor rágörcsölés stb. A kicsivel lazább volt minden, még jobban meg tudtam élni az első napokat is, mint az elsővel.
10/13 anonim válasza:
válasza:Én is hasonló helyzetben vagyok, vagy egy 5éves kislányom, felújítás, nemsokára költözés. Régóta várjuk a tesót, viszont én örülök is neki, hogy így le vagyok foglalva, mert már alig várom, hogy megszülessen és elteljen gyorsan ez a maradék 7hét.:) Nem a terhességet kell megélni szerintem (de ez csak az én véleményem), hanem a szülést és az utána következő időszakot. Koncentrálj a nagyra, mert rá kevesebb időd lesz, és most ezt az időt tartalmasan tölthetitek.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!