Megtartsam e a babàt?

Az AB elmaradását is simán meg lehet bánni...

" Inkabb az az igazi baj hogy azthiszem nem szeretem a parom. Nem akarom vele osszekotni az eletem." - Kérdező, szerintem ez a kérdésedből is kiderül. Azért érekelne, hogy akik most bőszen agitálnak a terhesség megtartása mellett, azok mégis hogyan képzelnék a következő 1-2-3 évet a gyakorlatban...

Szia. Ha még aktuális, leirom....

Én 21 voltam, amikor terhes lettem. Egy éves kapcsolat volt, de mikor az akkor párom meg tudta, rögtön tiltakozott, neki nem kell gyerek.... szüleim mondták h tartsuk meg, segitenek. Meg lett volna .minden ami kell. De hoztam egy döntést, amit nehéz volt fel dolgozni, de egy percig nem bánom most már. Mert van egy csodálatos családom, és várjuk a második babánkat. Tudom, nehéz, átéltem, és sok idö kell hozzá h tul legyél rajta. De ha már ilyen problémák merülnek fel benned mi lesz ha....privátba ha irsz szívesen beszélgetek veled. Kitartás, és dönts igy, hogy soha ne bánd akár h döntesz.

Nézd, ezt neked kell tudni, hogy mi az erősebb benned?

A párod nem szeretete

vagy az embrió szeretete.

Kényszerből, "csak a gyerek miatt" nem szabad együtt maradni. Akármerre nézek, csak halott lelkeket látok a gyerek miatt együttmaradt családpokban.

Gyerekkel viszont iszonyatosan nehéz másik kapcsolatot találni (bár nyilván az is válogatja, hogy ki milyen közegben mozog, milyen település, stb.).

Sajnos az sem szentírás, hogy valaki nem bánja meg a gyerek megszülését (nagyon sok példa akad rá) - az pedig csak rátesz egy lapáttal, hogy nem a szeretett embert látod benne. Nem kevés nehézség van egy kicsivel! És nem csak a pénz a probléma.

Az abortuszt megbánnád-e, nem tudni. Ha valakinek stabil a döntése, azok nem szokták megbánni. Te viszont lehet, hogy igen...

Nagyon patthelyzetben vagy, nem irigyellek.

Ez a te döntésed.

Èn a magam részéről NEM tartanàm meg, és ez nem is lenne kérdés.

- nincs munkàtok

- nincs pénzetek

- nem szereted ezt a pasit, nem akarsz egy életre való kapcsot vele

- a szüleid nyakàra akarod szülni a gyereket?

Èn ilyen helyzetben ha màr véddekezni nem sikerült rendesen, nem tartanàm meg . Nem tenném tönkre az életem egy pàr hetes embrió miatt.

Kedves kérdező! Először is nagyon sajnálom, hogy ilyen helyzetbe kényszerültél. Másodszor meg: ne tartsd meg! Nem szereted a barátodat, én nem kínoznám magam a helyedben azzal, h egy olyannal kötöm össze az életem akit nem is szeretek, pláne hogy aztán a gyerekem is ezt lássa és ez legyen a példa előtte.. Nagyon fiatal vagy, pont annyi idős mint én (23).tudom, min mész keresztül. Én is voltam már terhes és én is el kellett hogy vetessem még 6 hetes korában, mert nem volt lehetőségem arra, hogy felneveljem. Ha anno ezt tettem volna, egész életemre megrekedtem volna egy "szülőktől örökké függő" szinten, aki sosem lesz igazán független, arra meg pláne nem lesz képes hogy segítség nélkül neveljen gyereket munka, végzettség, megfelelő partner, szerelem nélkül... A gyerek maga sínyli meg az ilyen esetek 99%-át! És hozzáteszem, anno én is pont egy olyan fiútol lettem terhes, akit én se szerettem volna magam mellé egy életre. Ne tartsd meg! Ez a legkisebb rossz. Aki iránt már az elején nem érzel semmi, az iránt elég sanszos, hogy később sen fogsz és csak egy utánfutó lesz a nyakadon, aki örökké keresni fog a gyereke miatt... Akkor is, ha már rég új párod lesz, akivel netán együtt is éltek majd.

Egy szó, mint száz, Nem jót ötlet! Vannak elethelyzetek, amikor kisebb rossz az abortusz. Én a te helyedben nem tartanám meg, és nem az anyagiak miatt, hanem pont amiatt, amiért én is ezt tettem: mert nem szereted a párod/ (gyereked apját).