Mégis mit kezdjek a húgommal és azzal, hogy ő babázni akar?
Tehát, elég komplikált a helyzet, de megpróbálok lényegre törő lenni. Húgommal és a barátommal együtt lakunk (a lakást a miénk barátommal). Nem régóta, mert Ő egyetemista és koleszos volt, de nem tetszett neki az ottani légkör, így hozzánk költözött, amíg más megoldást nem talál. Messze van a szülői ház és az egyetem egymástól.
Van neki egy barátja elvileg, bár nem túl felhőtlen a kapcsolatuk, sok a vita és többször szakítottak már, kb 1 éve tart a dolog.
Tudni kell húgomról, hogy bár most lett 20 éves, elég gyerekesen gondolkozik sok dologról, plusz mellé rendetlen, trehány amivel nem is feltétlen lenne baj, de... Terhes lett. Nem rég derült ki és hát a fejébe vette, hogy a gyerekek olyan aranyosak, ő bizony megtartja. A gond csak annyi, hogy a srác hallani sem akar gyerekről és már lassan a húgomról sem, nem dolgozik egyik se, a sulit anyáék fizetik neki, tehát nincs se munkaviszonya, se tapasztalata, sem semmije. De hát ő már pedig elhatározta magát. És persze úgy gondolta, hogy majd ideszüli hozzánk és majd én (mi) pénzelem őket meg anyáék segítenek neki, hisz én is és barátom is olyan jól keresünk. Ami igaz, átlagon felül keresünk, de nem azért, hogy finanszírozzuk húgom kirohanásait.
Hiába mondtuk el neki, hogy ebben a jelenlegi helyzetben az egyetlen jó döntés, ha nem tartja meg a gyereket, mert egyszerűen semmi feltétel nem adott, nem érdekli. Elmondtam neki, hogy ide biztos, hogy nem szülhet, még viccnek is rossz, először kérlelgetett, hogy ne már, utána meg besértődött, hogy miért vagyok ilyen "gonosz" vele. Barátom szintén a mi álláspontunkon van, de húgom hajthatatlan. Elmondtam neki, hogy akkor menjen dolgozni, keressen albérletet és oldja meg az életét, bár hozzátettem, hogy szerintem ez egyáltalán nem lesz ilyen egyszerű, az albérletek piszok drágák, 100-110 körül vannak és terhesen nem sok esélye van munkára stb stb, de persze ez már nem tetszett neki, mert hogy Ő valóban nem fog tudni annyit keresni, hogy eltartsa magukat.
Egyszerűen nem is tudjuk, hogy mit csináljunk vele vagy mit mondjunk neki, hogy észbe kapjon, az eddigi próbálkozások sikertelenek voltak, kezdi nálam is kihúzni a dugót a műsoraival, amiket lerendez.
Ti mit tennétek?
Hát miért lett ilyen..? Lehetne azt is kérdezni, hogy én miért nem lettem ilyen. Soha nem úgy neveltek a szüleink, hogy alapvető hozzáállásunk az legyen, hogy majd más megoldja helyettünk. Nekem fordított esetben lesülne a bőr a képemről, ha csak ücsörögnék a terhes fenekemen és közölném, hogy én megszülöm, ti meg pénzeltek és persze elviseltek ebben a viszonylag kis lakásban engem is a gyerekkel együtt.
Amúgy már kérdezgettem néhány ismerősömet, hogy esetleg tudnak-e állást, egyenlőre semmi, terhesen nem szívesen veszik fel az embert, de ennek is van hátulütője, mert mi van, ha nem talál melót vagy épp talál csak nem fog tudni néhány hétnél/hónapnál tovább dolgozni, mert pl olyan terhessége lesz, mint sokaknak, hogy egész nap rosszul van és folyamatosan hány. Vagy veszélyeztetett lesz és fekvésre ítélik. Túl sok a ha. Mert egy albérlet piszok drága, néhány hónap alatt nem tud annyi pénzt összeszedni, hogy anyagilag stabil lábakra álljon és finanszírozza az életüket. Tehát jó eséllyel itt maradna szülésig és utána meg már nem is fog tudni dolgozni, hisz a gyerekkel kell lennie, azaz mégis csak elérné, amit tervezett és a mi nyakunkra szülné meg a gyereket. Amiben viszont mi továbbra sem vagyunk partnerek.
Keresse fel a húgod a Gólyahír Egyesületet! Tudnak segíteni neki! A te problémád is megoldódik! Ő vállalja a felelősséget a kettőjük életéért!
Első vagyok.
Azóta történt valami?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!