Szerintetek egy abortusz milyen hatással lesz a kapcsolatunkra? Nagyon félek ugyanis szeretjük egymást, de gyerek még pár évig nem kell. Attól tartok hogy elhidegülünk egymástól

Jogilag azt csinálsz amit akarsz,

de férfiként azt mondom

én is elhidegülnék a feleségemtől ha megölné a gyerekünket akkor is ha azt mondom jelenleg is hogy nem igazán vagyok rá felkészülve vagy nem is igazán kalkuláltuk bele meg persze felforgatja a jól-megszokott életünket,

de a gyilkosság az gyilkosság még akkor is ha Jogilag nem az, és ez épp elég ok az elhidegülésre annak aki ezt ellenzi.

Persze ha közösen döntitek el akkor közös "érdek",

de ha később bármelyikőtök megbánja a döntést

akkor ugyanúgy jön az elhidegülés + még meg is öltél egy gyereket.

Védekezni kellene, ha ennyire nem akarsz gyereket akkor párhuzamosan több módszert is kellene alkalmazni nem gyilkolászni a besikerülteket.

---------------

u.i.

azoknak akik azt mondják hogy az abortusz nem gyilkosság én annyit mondanék, jelenleg tudományosan nincs bizonyítva hogy mikor jelenik meg a tudat/szellem/akármi, lehet csak a születés pillanatában de lehet hogy a megfoganás pillanatában,

az abortusz-ellenesek semmiképp sem ölnek meg gyereket mert nem tudják biztosan mikor gyilkolnának és mikor (még) nem.

az abortusz-pártiak azt mondják, bár nem tudom biztosan, de lehet hogy ekkor még nincs tudata, ha nincs tudata akkor nincs gyilkosság sem,

csak elfelejtik hogy mi van ha tévednek, mi van ha évek múlva a tudomány kideríti hogy a tudat csirája korábban jelenik meg és az emberiség gyermekek millióit, milliárdjait ölette meg állami engedélyjel.

erre nem lehet válaszolni, sok kapcsolat tönkre megy egy ilyen után és az is lehet, hogy te egy életre megutálod saját magad.

mi 3 évig "szenvedtünk", hogy összehozzunk egy gyereket, baromi nehéz volt.

nagynénémnek pedig fiatal korában volt abortusza, mert akartak még várni 2-3 évet és utána sehogy sem tudott még egy gyereket összehozni.

Annyit fűznék még hozzá a bortusz-pártolóknak hogy

az hogy most mit mond a jog nem azt jelenti hogy az úgy rendben is van,

azt is mondja a jog hogy a szóbeli-bántalmazás még nem bántalmazás,

nem büntethető, attól még az is sérülést okoz,

csak a lelki-sérülés nem látszik úgy mint ha valakit megvernek.

A tudományra szintén igaz az hogy még mindig nincs bizonyíték arra hogy mikor jelenik meg az öntudat.

Szóval van a

jog ami nyilvánvalóan nem hibátlan és folyamatosan változik

és van a

tudomány ami csak tippelget hogy mi lehet az igazság

ezt a két bizonytalant összeadva pedig nehéz kijelenteni hogy ami ma még

jogilag nem gyilkosság

arról jövőhétre nem derül ki hogy, ja de mégis tévedett a tudomány és/vagy a jogalkotók csak azért engedték mert szükségük volt még néhány szavazatra.

de akkor a jogváltozással már az elvett életeket nem lehet sztornózni.

#7 Az általad említett törvény engedélyezi a terhességmegszakítást a 12. hétig, amennyiben a terhes nő súlyos válsághelyzete ezt indokolja.

(2) Súlyos válsághelyzet az, amely testi vagy lelki megrendülést, illetve társadalmi ellehetetlenülést okoz.

A testi és lelki megrendülésnek, illetve a társadalmi ellehetetlenülésnek nincs törvényben elfogadott definíciója. Emiatt azt állítom, hogy ez egy gumitörvény, továbbá jogilag az olvasható ki belőle, hogy a magzatot és az anyát megillető védelem mértéke nem egyforma, komplikáció esetén az anya élete előbbre való.

A kérdés etikai oldaláról nem írtál semmit. Bemásolom az ENSZ 1948-ban elfogadott emberjogi nyilatkozatának 1. cikkét, mely angolul így hangzik: All human beings are born free and equal in dignity and rights. They are endowed with reason and conscience and should act towards one another in a spirit of brotherhood.

A magzat a jogképességet visszamenőleg magzati állapotára élveszületése pillanatában szerzi meg, összhangban az ENSZ emberi jogok egyetemes nyilatkozatával. Ebből szerintem az következik, hogy a magzat nem tekinthető embernek élveszületése pillanatáig sem jogi értelemben, sem erkölcsileg.

Az pedig, hogy a magzat mikor lép át az élet mezsgyéjén, bonyolultabb kérdés szerintem, minthogy érvek nélküli kijelentésekkel ez eldönthető legyen.

#13 A tudományfilozófia sosem zárja ki a tévedés lehetőségét, ám ha a tudomány jelenlegi állását nem tekintjük elfogadható álláspontnak az emberi tévedés lehetősége miatt, egyenes úton érkezünk el az ismeretelméleti nihilizmushoz. Kérdés, hogy érdemes-e kételkedni a megismerés értelmében, ha ezért cserébe feláldozzuk azon tudományos haladást, mely az emberi élet minőségét globálisan képes javítani.

Elsőnek nagyon igaza van.

A 6-os meg elmebeteg.

A kèrdezőt részletesebben nem kommentálnám.