Abortusz után mire számítsak lelkileg ha alapból lelki sérült vagyok?

Nem kéne olyan dolgot ténynek nevezni, ami pl nem igaz! Biztos van olyan nő, akiben x év után előtör valamiert a bűntudat, DE hogy nem minden nőnél, az is biztos. Nekem már jó pár éve volt abortuszom, soha nem jött elő belőlem semmi bűntudat vagy hogy megbántam volna. Sőt... Tudom, hogy jól döntöttem és nem is bántam 1 percig sem. (nem felelőtlenül kefeltem, mindent megtettem h ne legyek terhes, mégis peches voltam) Van 1 nagyon jó barátnőm, 2 evvel idősebb tőlem, neki is volt abja és nem lett depis, nem bánta meg és nem jött rá nehány évvel abortusz után az önmarcangolás stb. Nagynénjémnek is volt, dettó ugyanez.

Tehát azért ez nagyon nem tény.

Ahogy az sem igaz, hogy az a legjobb a nőnek, ha megszüli és örökbeadja. Én nekem ez speciel a lehető legrosszabb megoldás lett volna. Aki nem akarja azt a magzatot, az a terhesség kihordasaval és annak minden kellemetlenségevel sem akar kínlódni, az iszonyat fájdalmas szulesrol meg ne is beszéljünk... Eleve sokan el sem tudjak képzelni, hogy idegeneknek odaadják azt a gyereket, akit ok szültek meg. Ráadásul egészen biztos, hogy a nő számára nem ez a legjobb megoldás, mert olyan társadalmi megbélyegzést és elítélést kap, hogy az hihetetlen.. Látják, h nagy a hasad, terhes vagy, jönnek a gratulaciok és faggatozas a szülés után, miután nem csak a hasad, de a gyerek is eltűnik.. Mégis mit fog mondani...? Hova lett a gyerek? Odaadta valakiknek? Áhh, aligha ítélnék el érte. Ismerek ilyen nőt. Látástól csak, de hallottam a történetet. Azóta mindenki megveti, hogy milyen nő az, aki képes a saját gyereken túladni. Tehát ez állandó megvetés, hátad mögötti összesugas, kibeszeles lelkileg könnyen taccsra teszi az embert. És akkor a testi részről ne beszéljünk, mert akarhonnan nézzük egy terhesség kihordasa és a szülés sokkal jobban megviseli egy nő testet/szervezetet, mint egy rovid kis műtét, mint az abortusz..!

Utolso, miert ha elveteti, azt meg vissza lehet csinalni? Nem ertem a logikat.

Nem mellseg, tobb olyan not ismerek, akiknek abortusz utan soha nem lehetett gyerekuk. Upsz...

"Nem mellseg, tobb olyan not ismerek, akiknek abortusz utan soha nem lehetett gyerekuk." - minden magzatvédő "több ilyet is ismer"... ami roppant érdekes annak tükrében, hogy ezrelékben kimutatható különbség sincs a 0-2 abortuszon átesettek teherbe esési esélyeiben. Emlékszem, Czeizel olyan300 fő/évre tette anno azok számát, akiknél a művi abortusz egyáltalán problémát okoz egy későbbi terhességben, ami ugye 1% alatti, úgy, hogy benne vannak a többes abortuszosok is, meg a kezelhető problémák is... no de sebaj...

De ha - tegyük fel - beleesik az illető ebbe a pici valószínűségbe, még akkor is jobban jár, mint akinek meg akarata ellenére lett gyereke...

Bocsánat hogy ellenvéleményem van.

Az abortusz a Bibliában gyilkosság.

A megtermékenyülés pillanatában zutty, egy kis fényjelenség, és máris benne van "egy kis személyiség" a petesejtben pedig az még kettőt se osztódott..

Azt gondolom tehát, aki ilyet cselekszik...

Visszafelé van a kiút!

Azért pontoztam ki, mert csak rosszat tudnék írni, azt meg nem akarok neked. Visszafelé gondolkozz és keress lehetőséget az Élet felé!

/Nagyon sokan várnak babára, akik szíves örömest felnevelnének valakit, aki valakinek nem kell. Esély az életért../