18 év alatti terhesnél (15,5éves), a szülönek milyen lehetöségei vannak, ha jòltudjuk a fiu 18 lessz mire megszűlne. Dönthetünk mi?

"az, hogy milyen a lány a vérszerinti apjának köszönhető, amit a szülökön és mindenki máson akin lehet ver most le"

????

Szerintem a lány egyszerűen él a törvény adta döntési jogával. Ez téged miért zavar ennyire, a te kötelességeidet ez nagyjából semmiben nem befolyásolja, neked továbbra is a lányodat kell eltartanod.

(arról, hogy téged akarjon a gyereke gyámjának, arról én beszélném le a lányt elsőnek... azon csak veszíthet... neked meg amúgy se lenne kötelességed elvállalni... de erre nincs is szükség, ha az apaság rendezett.)

Nem kényszeriteném abortuszra én se nyilván. De ha nem vállal felelősséget a gyerekéért,akkor fel is út,le is út. Ha kell neki a gyereke,akkor 16évesen elmegy dolgozni és eltartja amennyire tudja,a többiben kisegitem. De ne nekem kelljen már gyedre mennem az unokámmal,ami elég szép kis pénzkiesés. Ennek meg nem vagyok köteles alávetni magam,akármennyit is keresünk. Szépen lehet magántanuló,mellé munka,na majd akkor segítek neki. De sajnod ám van rokonom,aki szült gyereket a semmire és ilyen problémás volt. Két gyerekkel élt anyaotthonba,majd a mamája vissza befogadta annak ellenére,hogy meglopta őt az unokája nem kis összeggel rendszeresen. Most nem meglopja,hanem eltartatja magát.

És van tesóm is kettő,akik nem járnak suliba,nem dolgoznak (19,22évesek). És nyilván az anyám b szta el a nevelésüket valahol. Én apámmal éltem,én is lusta voltam,érettségi után nem csináltam semmit,aztán terhed lettem,de a gyerek apja tartott el (21voltam). Aztán a baba 2éves korától elmentem dolgozni,azóta új párom id van már,közös baba,albérlet,autó és csed,gyed. És az én szüleim is segitenek most is amiben tudnak,ahogy anyósék is,pedig normálisan élünk. De más úgy segíteni,hogy a babát a szülei tartják el,rezsit és mindent ők fizetnek és a nagyszülő mondjuk vigyáz a gyerekekre egy mozi erejéig,és az is más,ha velük élünk,nem teszünk semmit a rezsibe stb.

Bármikor visszamehetnék,de nem lenne képem eltartatni magam,mint a kérdésben szereplő lánynak.

Szép elképzelés,hogy kell a baba,de egy kislány nem tudja milyen felelősség ez. Én iy az első gyerekkel nőttem fel igazán,pedig nem 16évesen szültem és zűrös se voltam.

Nem szabad abortuszra kényszeríteni,de el kell vele beszélgetni mik a tervei neko és a gyerek apjának

Hogy való-e anyának, az csak csak a szülés után derül ki.

Lehet, hogy pont a szülés,(és esetleg a baba további felvállalása)segít neki, hogy megkomolyodjon.

De ha most abortuszra megy, az nagyon sokat fog rontani a pszichés állapotán, az élethez való hozzáállásán, a szülőkkel való kapcsolatán.

Én a baba kihordásában, és a szülésben támogatnám, pont az ő érdekében.

Aztán el lehet dönteni, hogy kell-e a baba, ha már megszületett.

Ez -oké,de addig meg én vegyek meg mindent,mire megszületik ? Mert egy 15évesnek nincsen pénze. Én költsek az unokámra 100ezreket,mire érkezik,mert az anyja kiskorú? Nem kötelessége egy embernek se 100%-ban ellátni az unokáját. Egy éppen 18éves apától se sokra lehet számítani.

Ha nem kell a baba,odaafja idegennek a cuccokkal,amiket ém vettem? Ilyen esetben én nevelném fel,de a lányomat kitenném otthonról,hogy tanuljon az esetből. Megelőzni kell a bajt amúgy,hogy se abortusz ne legyen,se ne a nagyszülő nevelje fel az unokát.

Kedves kérdező!

Mélységesen együtt érzek most veled, lehetetlen helyzet.

Annyit tudok, hogy állami gondozott lányoknál valahogy érdekes módon meg tudják oldani az abortuszt, valahogy "meggyőzik". Mivel a helyzet teljes mértékben kiesett a kezetekből, itt az ideje már csak MENEKÜLNI és a saját érdeketeket nézni. Menjetek be a gyámügyre, és érdeklődjetek, hogy milyen lehetőség van arra, hogy marha hamar állami gondozásba kerüljön ebben a helyzetben - legalább egy időre! Úgy gondolom, pár hónap bent töltött idő jótékonyan fog rá hatni.

Ha eredménytelen ez is, akkor el kell engedni minden szépelgő szöveg ellenére is.

Vegyétek le a kezetek róla.

35 -ös!

Nem kell előre 100 ezreket költeni a babára.

Amíg nem születik meg, nem tudhatják, hogy akarják-e őt.Ehhez a döntéshez találkozni kell vele legalább egyszer.

Aztán, ha úgy döntenek, hogy örökbe adják, ha szülés után lemondanak róla, megint csak nem kell rá költeni.

A lánykának nem ártana szembesülni azzal, hogy tetteinek következményei is vannak.Lelkileg és testileg is az lenne neki a legjobb, ha megszülné.

És ha hazahozza az unokát,mibe teszi? Mit tesz a fenekére,ha én nem vásárolok be?

Ha megtartja,akkor be is kell vásárolni neki,hisz hazahozza. Ha kihordja,én örökbeadni már nem engedném,felnevelem én,de az anyja nem lehet az anyja,hisz ha én nem agyok,eldobja másnak. aNgyon kemény lennék vele ,ha megtartja is és ha örökbeadná is,mert a gyerek felelősség. elsösorban neki,nem nekem.