Ha megállítanák, hogy a baba betegen jönne a világra, és nem tudna teljes életet élni, akkor elvetetnétek a magzatot?

Soha, de soha nem hoznék tudatosan sérült gyereket a világra.

Az én nézetemben ez erkölcstelen lenne. Egy gyereknek joga van tiszta lappal indulni, sosem tennék a hátára egy levehetetlen hátizsákot.

Engem úgy neveltek, hogy ne tegyek másokkal olyat, amit nem kívánok magamnak. És én nem kívánnám magamnak, hogy sérülten induljak neki az életnek. Ha a szüleim - tudatosan - ezt tették volna velem, sosem tudnám megbocsátani nekik.

Huhú, pont hasonló témában vitatkoztunk az egyetemen. Orvostanhallgató vagyok, igaz hogy férfi vagyok, de a feleségemnek/barátnőmnek ilyen esetben mindenképp azt mondanám, hogy vetessük el. Ez nem kérdéses.

1.A család, a nagyszülők, a testvérek tönkremennek

2.A szülők rengeteg energiát, pénzt,időt belefektetnek a semmibe

3. Bele kell törődni a természet rendjébe. Ha beteg állat születik a vadonban az elpusztul. Az ember is állat, csak éppen magasabb fokú agyi tevékenysége(tudata) révén kiemelkedik az állatvilágból

Ez nem kegyetlenség, ez természetes. Így mindenkinek jobb lesz. A szülőnek, a beteg gyermeknek, a társadalomnak.

Az én kislányomnak van egy rendellenessége. Kiderült még akkor, mikor tudtunk dönteni. Még csak 11 hónapos, ezért, hogy mi lesz később, még nem tudjuk. Le van maradva a mozgásban, tornáztatjuk itthon. "A mozgásban és az értelmi képességekben lehet visszamaradás" Az orvosok sem tudnak biztosat jósolni, egy 4-es stádiumú agyvérzett gyermek is rendbe jöhet teljesen (de ez más téma persze) és mindenki hangsúlyozza a korai fejlesztés fontosságát. Természetesen a cél, hogy mindent megtanuljon, behozza a lemaradását, de ahogy a terhességem alatt is, elfogadtam, hogy lehet, hogy ő más lesz, most is ugyanúgy érzek. Ő az én gyerekem, és akármilyen is lesz, büszke leszek rá, tökéletes lesz számomra és a legnagyobb türelemmel és szeretettel fogok viseltetni iránta. Sose szégyelleném őt, és sosem lesz teher, nekem ő a gyermekem!

Fölösleges ezen vitázni, mert, aki nem így látja, azt úgy sem lehet meggyőzni, ő úgy is elfordul, ha lát az utcán egy sérült gyereket, úgy is azt fogja gondolni, hogy szegény gyerek, szegény szülők, teher, stb stb.

Ajánlom Singer Mgadolna Sorsfordító gyerekek c. Könyvét.