Hogy győzzem le a lelkiismeretfurdalást? Le lehet valahogy győzni?

Sehogy, tanulj meg vele együtt élni. Később talán tompább lesz.

Mellesleg: együttérzést, támaszt ne ezen az oldalon várj/keress, nem arról híres. Nyilván oka van, amiért azt teszed, amit teszel,de ez az oldal neked nem fog segíteni!

Ha így állsz hozzá, akkor egész életedben kísérteni fog.

Én anno ennél sokkal tárgyilagosabban tekintettem az abortuszra, és tudtam, hogy ez az egyetlen megoldás, nem lehet másképp. Ez az egyetlen jó döntés.

Most 13 évvel később is tudom, hogy jól döntöttem akkor, nem volt más lehetőségem.

Akkor meggyászoltam, lezártam. Nem számolgatom, mennyi idős lenne, nem tekintem magam gyilkosnak.

Sajnos le fognak itt pontozni engem, de szerintem csak így lehet végigcsinálni, hogy később túl tudj lépni rajta.

Kérdező, ez attól függ, hogy önsorsrontó ember vagy-e. Az ugyanis akárhogy is dönt egy bármiféle döntési helyzetben, később azzal lesz elfoglalva, hogy "bezzeg, ha másképp döntöttem VOLNA..."

Ha viszont képes vagy elfogadni a saját döntéseidet, mint abban a témában és időpillanatban a relatív legjobb döntést, és nem kezdesz el azon agyalni egy más helyzetben és időpillanatban, hogy "bezzeg HA AKKOR..." akkor nem lesz lelkiismeret-furdalásod egy már meghozott döntés miatt.

Én azt vallom amit apám is ebben a témában.

"Ha jó volt megcsinálni,akkor jó legyen felnevelni is ".

Igen, le lehet győzni: ha nem veteted el.

Az abortusz után szinte mindenkinek van lelkifurdalása, egy életen át.

A gyerekszülés után nincs.

Az abortuszt rengetegen megbánják, akár sok év után.

A gyerekszülést sosem.

Tartsd meg és tiszteld magad, amiért lehetőséget kaptál az anyaságra.

"Az abortuszt rengetegen megbánják, akár sok év után.

A gyerekszülést sosem. " - pontosabban aki mégis, és még beszélne is róla, annak rögvest a torkának ugranak "anyatípusúék"...