Te megtartanál egy erőszakbol fogant magzatot?

Férjnél vagyok és van két gyerekem. Ha erőszakból fogganna meg most egy kisgyerek,később semn tudnám nem ahhoz az esethez kötni, ami akkor velem történt. Nem azt élném át vele, mint a másik kettővel a terhesség alatt.

De egyébként is egy ilyen után tuti mennék a nőgyógyászomhoz eseményutáni tablettáért!

Én nem tartanám meg. Alapból, ha becsúszna egy kisbaba a baràtomtól, akkor nem vetetném el, sőt akkor sem, ha egy egyéjszakás kalandból foganna, hiába vagyok fiatal (mondjuk nem volt még részem ilyenben, ez egy felvetés). Mindkét esetben vállalnám a felelősséget.

Viszont engem az erőszakból fogant gyerek mindig az erőszakra emlékeztetne, illetve nem akarnám, hogy egy ilyen alaktól gyerekem legyen. Hiába nem tehet róla a gyerek, egyszerűen nem tudnám valószínűleg úgy szeretni őt, ahogy kéne és nem akarok neki ilyen életet. Ugye a megoldás erre az eseményutáni, de sajnos ahogy mondod, a traumától nem mennek azonnal dokihoz az emberek...

A rákényszerîtés a legrosszabb dolog viszon, azt még büntetném is.

18/L

Nekem megölni(abortusz) nem lenne szívem,látván,hogy mennyi nő vágyik kisgyermekre,és van akinek soha nem lehet.

Mivel ugyanannyi joga van az élethez,mint nekem,vagy bárki másnak örökbeadnám. Ha szerető családba kerül,akkor én sem fogok azon kattogni,hogy megöltem valakit. (Az erőszakolón ha én nem is,pár ember miattam bosszút állna.)

Viszont ha megszültem,és egyszerre arcon csap az anyaság érzése,akkor lehetséges,hogy megtartanám. Nem törvényszerű,hogy az apjára fog hasonlítani. Viszont mindent megtennék annak érdekében,hogy tisztességes,becsületes,jószívű embert neveljek belőle.

Lehet,hogy ő lesz az a kis csoda,aki miatt értelme lesz reggel felkelnem,este lefeküdnöm, és lehet,hogy ő ad majd értelmet az életemnek.