Miért vagytok ennyire embertelenek?

Látod kérdező, buta voltál. A habzó szájú abortuszellenesekre hallgattál, akik csak annyit tudnak hangoztatni jó sok felkiáltójellel, h tartsd meg, ne öld meg, gyilkos leszel, stb. De őket kvára nem érdekli, h a megszületése után mi lesz veletek, mit fogsz neki enni adni, miből veszel tápszert, ha az kell. Nekik csak az fontos, h rábeszélnek, mert ők ilyen önjelölt "védőangyalok" és agy nélkül rábeszélnek mindenkit, h szüljön, a 15 évest is, az árvát is, akinek már a szülei sem élnek és senkire sem számíthat.

Neked kellett volna észnél lenni és mérlegelni a feltételeiteket és átgondolt döntést hozni.

22 na ezét nem való gyk-ra egy magzat életének kérdése.

ismerősnek egy pap mondta abortusz előtt,amikor a kismama aggódott, hogyis szülhetne mert ő csóró, meg erre a világra, meg senkije nincs, hogy de hiszen ő egy különálló ember, és nem ő.

(szóval lehet anyuka csóró, meg senkije nincs, de attól még a gyermeknek van esélye sikeres felnőtté válni(megkérdezhetnénk pár nagy embert honnan is jött..)és nem az anyja életét élni, lehetnek barátai, családja majdan, akikre számíthat, stb)

Kedves kérdező és válaszolók! Ebben a témában tényleg sokan elvakultak, elfogultak, és az is igaz, hogy az abortusz a nő saját döntése, ilyenre nem szabad se rábeszélni, se lebeszélni senkit.

Én annak idején írtam ki kérdést, mikor ilyen helyzetbe kerültem, mert kíváncsi voltam mások véleményére, mit tennének az én helyemben. 42 éves voltam akkor, és volt már 3 gyerekünk. Rendezett családi körülmények között élünk, és védekezés mellett besikerült a 4. gyerek. Tudtam, a környezetem elítélne, sokak szemében őrültség a 3. 4. gyerek meg hát főleg a 42 év. Tudtam, el kell vetetnem. De a szívem mélyén nem akartam ezt, nagyon szerettem volna megtartani, ezért megkérdeztem idegen emberek véleményét erről ezen a fórumon. Meglepődtem. Nem estek nekem, nem támadtak le, értelmes válaszokat kaptam, nem néztek hülyének azért, mert 42 évesen én még szülni akartam. Sokan írtak rá példát, hogy ismeretségi körükben más is szült ilyen idősen. Megnyugodtam. Megerősített a döntésemben, amiben így is úgy is én döntöttem, nem a válaszok befolyásoltak, de megerősítettek és pozitív löketet adtak. A kisfiam lassan 2 éves lesz, én meg 44, hát nem vagyunk egy hétköznapi család 4 gyerekkel, és ilyen idősen, tudom, hogy van aki hülyének néz ezért az ismerőseim közül, de nem érdekel. Én döntésem, és a lehető legjobb döntést hoztam.

Kedves kérdező, ne törődj a kritizálókkal, kívánok neked is minden jót, és boldog babázást!