Miért kell az összes abortuszra kényszerülő nőt egy kalap alá venni?
Kedves abortusz-ellenesek, nem provokatív a kérdésem, csupán érdeklődő. Légyszíves, magyarázzátok meg, miért nem lehet elhinni, hogy valaki TÉNYLEG védekezés mellett (gyógyszer, spirál - sok ilyet ismerek) marad terhes, hogy VALÓBAN anyagi/egészségügyi/lelki válság (egyedül maradt) okán nem tudja megtartani? Miért kell minden esetben bűntudatot kelteni a szerencsétlen nőkben? A kedvencem, hogy "add inkább örökbe", - tényleg ilyen egyszerű lenne? Hordja 9 kilenc hónapon át, és adja oda, nevelje más, az jobb, mintha még az idegrendszer kialakulása előtt magzati korban elveteti? Miért kell azzal ijesztgetni, hogy többé talán nem esik teherbe? (Ha van is ilyen, azért nem ez a jellemző). Miért nem lehet megérteni, hogy az ilyenkor kérdést kiírt nők lelki támogatást várnak, nem támadást, talán pont a biztató szavak segítenének... És végül, ha az ilyen megmondó emberek kerülnének egyszer hasonló válsághelyzetbe, vajon olyan könnyű lenne bevállalni egy nem tervezett, esetlegesen sokadik, nagyon nem jókor (válás, anyagi csőd, idősebb anyai életkor) érkező babát?
Magam is édesanya vagyok, két egészséges gyermekkel. Nekem velük teljes (és olykor nagyon nehéz) az életem, és elgondolkoztam azon, hogy ha védekezés mellett újra teherbe esnék, valószínűleg én is kiírnék egy kérdést, mert 1: nem vagyunk már fiatalok, 2: anyagilag padlóra küldene, 3: megváltoztatná az egész épphogy egyenesbe jövő életünket, és ez negatív hatással lenne az egész családra.
Akkor én is egy szánalmas nőszemély lennék, mert nem lennék biztos abban, hogy ezt vállalni szeretném?
Ha nem éreznétek, hogy egy gyermek, nem kellene erről semennyit sem beszélni. Akkor nem érdekelne benneteket ki mit mond, mert biztosak lennétek benne, hogy nem követtek el semmi rosszat. Azért a biológiai okfejtések, azért a sok beszéd, azért a győzködés és önigazolás, mert szükség van rá, mert ti is tudjátok, hogy óriási beavatkozás történt a legtermészetesebb dologba, hogy egy élet szállt el és egy ember egész élete foszlik semmivé egy pillanat alatt. Anyák napják, gyereknapok, első lépések, első, szavak első cigik, első csókok, randik, esküvők, gyerekek kerülnek kiradírozásra vérrel és vákuumos aspirációval.
Megértem, hogy fájdalmas ezt kimondani, de szerintem az egy útja annak, hogy igazából elgyászold a gyerekedet.
Nem ítélem el, de nem is támogatom az abortuszt. Vannak ismerőseim akik elmentek abortuszra /ő élete, ő döntése/.
Viszont fogamzásgátló normális szedése esetén a teherbe esés esélye nagyon kicsi /7 éven keresztül szedtem és alacsony hormontartalmút/ ismerősi körben sem hallottam ilyenről.
A spirált meg évenként ellenőriztetni kell illetve annak is van szav. ideje.
Amúgy azokat ítélem el aki nem megy ab.-ra és nem is adja örökbe, hanem megszüli valahol és magára hagyja valahol és esélye nincs a babának a túlélésre.,
Amúgy egy 100%-os megoldás: ha valaki tudja, hogy nem akar több gyereket köttesse el magát és nincs véletlen becsúszott baba.
Kedves utolsó!
Nem feltétlen van úgy a dolog ahogy képzeled, a kérdező egyáltalán nem önző..
Csak gondolj bele, ha gyógyszer vagy más védekezési módszer/módszerek mellett teherbe esik, meg tartja vagy szeretné meg tartani a babát de az anyagi körülményeit nézi és úgy dönt hogy nem tartja meg nem csak magát hanem a magzat érdekeit is nèzi..Mivel ha megszülné a babát és nem kapná meg a megfelelő körülményeket amire egy babának/gyermeknek szüksége van, akkor annak a gyermeknek milyen nehéz élete lenne?
Ilyen esetben szerintem az örökbe adás sem ideális, mivel 9 hónapig benned növekszik, és mikor meglátod nem fogod tudni örökbe adni...Legalábbia nem hallottam volna ilyenről..
És láttam itt olyan kommentet hogy valaki azt ìrta hogy be szüntetné az abortuszt meg nem bánná ha nem lenne..
Hát ezzel sem értek eggyet..mivel nekem most volt egy terhesség megszakìtásom sajnos :( Pedig meg akartuk tartani a babát, anyagi helyzetünk is megengedte volna.. 12 hetes UH-n ki derült hogy genetikai rendellenesége van a magzatnak, és mondták hogy nemm tarthatjuk meg :'(
13 hetesen kiderült a vizsgálatok során hogy nem csak genetikai rendellenessége van a magzatnak hanem Down-kóros is :( (azért 13 hetes vizsgálaton derült ki, mert nem abban a kórházb kellett mennünk ahol a 12 UH-t végezték.)
Majd 14 hetesen be kellett feküdnöm terhesség megszakításra..:'(
És ha épp eszű ember bele gondol, ha nem volna terhesség megszakítás(abortusz) és megszületett volna a baba, akkor milyen élete lett volna a gyermekünknek meg nekünk? A gyermekünk ahogy nőtt volna egyre jobban nőtt volna benne a "bárcsak én is olyan lennék mint a többi egészséges gyerek" és az nekem meg a páromnak milyen érzés lett volna? :( Mert ezt sem tudom még fel dolgozni lelkileg/és nem is fogom soha.
(Hozzá teszem ez csak az én véleményem.)
"12 hetes UH-n ki derült hogy genetikai rendellenesége van a magzatnak, és mondták hogy nemm tarthatjuk meg :'( "
Ez a döntés nem másé volt, hanem a tiétek. TI döntöttetek úgy, hogy nem élhet. Nehéz döntés, ez tény. De ez egy másik véleménykülönbséget indít el bennem: azt, hogy ha nem vagy egészséges, attól még élhetsz!
Kedves utolsó!
Minden egyes vizsgálatomon más orvos volt..Összesen 7 azaz 7 köztük 4 főorvosnál jártam..Két kórházban is voltam :( Ha hiszed ha nem minden orvostól akivel beszéltem meg kérdeztem hogy nincs-e valami megoldás.. És azt mondták hogy nincs..mivel cystikus hygromája volt..hozzá teszem nagyon nagy :( A baba a szülésnél megfulladt volna :'( Igen erre mondtam hogy akkor császározzanak meg.. az orvos erre azt felelte hogy 95% hogy a baba a hygroma miatt a 17. hétre megfog halni a hasamba :'(
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!