Hogy zajlik a méhen kívüli terhesség megszakítása? (főként Szeged)

Laparoscopos műtéttel.

Laparoscopos műtéttel. Én kb. 40 percig voltam a műtőben és 2 nap után ha volt székletem haza id mehettem.

2010 Novemberében inszeminációm volt, mert a dokik lemondta arról, hogy természetes úton lehet babánk. Már az első inszem sikeres volt (vagyis félig), méhen kívüli lett. Nehezen vették észre, mert annyira be volt a petevezetékem hajolva a méhem mögé, hogy csak egy orvos aki látta. 1 hét bent fekvés után mikor ahhoz a dokihoz sikerült lemennem uh-ra, aki először is megállapította a méhenkívüliséget,egyből kérdezte, hogy én mit keresek az ultrahangon? Miért nem vagyok már megműtve? Ezután csak úgy peregtek az események.Gyor megborotváltak és 20 perc múlva már a műtőben voltam. Ott mindent elmondtak, hogy mi fog történni. ( Elaltatnak, majd 3 kis lyuk lesz a hasamban, stb.) 3 kis lyuk lett a hasamon, egyik a köldökömnél a másik kettő pedig lentebb. 40 percig voltam a műtőben a szobatársnőm nézte az időt, én akkor tértem kissé magamhoz mikor már a beteghordó visszavitt a szobába és mondta, hogy szorosan fogjam a nyakát. Majd ismét filmszakadás. A következő emlék már pár óra alvás után, hogy a férjem hangját hallodtam a folyosón. Az altatás miatt nagyon hányingerem volt, de még kába voltam mást nem éreztem. Másnap jött a doki vizitre és mondta, hogy az egyik petevezetékem eltávolításra került, de a következő inszemet ez nem befolyásolja és 6 hónap múlva lehet inszem megint. Teljesen összetörtem. Nem elég, hogy nem lehet normálisan babánk, majd sikerül beavatkozással, majd elveszítem és még a petevezetékem is oda van. A következő nap jött a doki, hogy kiszedje belölem a táskát ahová a genny folyt. Na az borzalmasan fájt, de utána mikor már nem volt bennem a cső sokkal könnyebben tudtam mozogni. Következő reggel mondta a doki ha lesz aznap székletem haza is mehetek. Szerencsére volt így hazajöttem. Egy 2 hétig még elég fájdalmas volt, de csak a hajolás és az ágyból felkelés, majd minden nap egy kicsit jobb lett,(mára már a lyukak is alig látszanak) nem úgy, mint a fájdalom, hogy mégsem lett kisbabám. Az én történetem lelki feldolgozás szempontjából könnyebb volt, mert a műtét után 3 hónappal pozitívat teszteltem. (Úgy gondoltuk, hogy mivel amúgy is akarunk babót, meg a doki úgy is azt mondta, hogy nem lehet természetes úton akkor nem védekezünk). :))) El sem hittem a tesztet. A párom azt mondta, hogy ő csak akkor hiszi el ha a doki is látja, ma már 27 hónaposan a másik szobában tentizik a kis gyönyörű, rosszaságom, makk egészségesen. :)

Köszi. :) A húgodnak pedig kitartást és gyors felépülést kívánok!

Kitartás! Borzasztó, mielőbbi felépülést neki. Ki műti?