Csak engem idegesit az mikor latatlanban itelkeznek?

Én csak azt nem értem, hogy ha valaki nem hallgat azokra, akik szerint az abortusz tévedés, akkor miért hallgat a kritikáikra? A kérdést tekintve tényleg az a legnagyobb baj, hogy egy abortuszos nőről ki mit gondol? Mit befolyásol ez? Ha állami elismerést adnának minden egyes megölt magzatért minden abortuszt választó nőnek, akkor jobb lenne?

Komolyan, megérteni szeretném: egy abortuszt bíráló ítélet ezerszerte nagyobb bűn, mint egy magzat (saját gyermek) feje fölött meghozott halálos ítélet? Az nem ítélet?

Nézd, azért én az egész kérdést sokkal tágabb összefüggésben nézem. Ha érdekel, szívesen kifejtem Neked privát, mert nem gondolom, hogy itt mindenki vevő rá.

DE! Ha én a kérdező kérdését picit átalakítva, úgy 2-3 betű eltéréssel tenném ki, mondjuk így:

Csak engem idegesít az, mikor látatlanban ítélkeznek?

Azt se tudják, mi áll a háttérben, de máris ítélkeznek. Ráadásul sokszor megszállott módon. Csak azt nem értem, kinek mi köze hozzá, hogy a másik megÖLi, vagy nem a saját gyerekét?

Mondjuk újszülött, 1 hónapos, 1 éves, 10 éves stb. korában.

Általános felhördülés lenne. Pedig a lényeget illetően semmi, de semmi különbség nincsen. Pusztán annyi, hogy a gyermekünket annak 12. élethetéig állami támogatással, törvénybe ütközés nélkül ölhetjük meg, azután pedig már csak jogi következményekkel.

Elhiszed, hogy a csecsemőgyilkosságok kapcsán is mindenki ítélkezik? Hogy belepofázik? Miközben nem tudja, mi áll a háttérben?

A dolog pszichológiáját szeretném érteni. Az abortuszos nő kb. lesz@rja, mi a közvélekedés, mikor felfekszik a műtőasztalra. A magzat halála után miért lesz hirtelen ilyen fontos, mit mondanak mások?

Az abortusz súlyos morális kérdéseket vet fel. Így természetes, és kívánatos, hogy a társadalom és az egyének véleményt formáljanak róla.

A kérdés arra irányul, hogyan lehet a létező és jogos ellenérzéseket kikerülni. Miként lehet elérni, hogy soha, senki által nem kelljen szembesülni a múlttal?

És nekem az a sejtésem, hogy semmi nincs következmények nélkül. Az abortuszos nők feltehetőleg élő lelkiismeretnek tekintik a magzatelhajtást elítélők kritikáit, olyannak, ami megzavarja őket abban, hogy mesterségesen elnyomják a saját bűntudatukat. Ezért olyan zavaró számukra az ellenvélemény. Mert tükröt tart eléjük.

9-essel mindenben egyetértek!

Teljesen jól és következetesen érvel. És mi a legfőbb ellenérv az ő hozzászólásaival kapcsolatban? "Miért kell belepofázni?" - szép!

Engem személy szerint a Juliska, aki ide kiírta a kérdését a saját abortuszával kapcsolatban, egyáltalán nem érdekel. Felőlem ő maga is fellógathatja saját magát is az első körtefára. Engem sokkal inkább érdekel az az elv, amit ő képvisel a tettével. Hogy mi mindent képvisel?

- felelősségvállalás teljes hiánya

- felelős védekezés teljes hiánya

- a saját teste fölötti abszolút rendelkezési jog melletti kardoskodás, ami nagyon is téves szemlélet

- a tény, hogy megfoszt egy kis életet a nagy élet lehetőségétől, ráadásul ezt abszolút öntörvényűen, saját döntés révén

- és a tény, hogy egy megfogant, elkezdődő élet brutális kegyetlenséggel ér véget LEGÁLISAN (mert anyuka a fentieket képtelen felfogni és csak azt hajszolja, hogy neki igenis JOGA van!)

Csupán ennyi a problémám az abortusszal! Az ABORTUSSZAL és nem Julissal, akik aláveti magát.