Ti is így éreztetek abortusz után?

Így, ahogy mondod, utolsó. Kívülről valóban nem látszik az abortusz senkin (az áldozatát leszámítva), de mondjuk egy kéjgyilkosság sincs senki arcára írva...

A baj csak az, hogy egyvalaki életfogytiglan viseli a láthatatlan, ám megmásíthatatlanul biztos tudatát annak, amit a gyerekével tett: és ez a valaki az "anya". Maga elől pedig soha senki nem menekülhet.

21-esnek igaza van, bár az abortuszt nem nevezném "kéjgyilkosságnak". Ahogy korábban írtam, nekem azért kellett menni, mert elhalt a baba és nem indult meg magától a vetélés. És még így is baromi messze volt a "kéjtől".

Utolsó előttinek elhiszem, hogy sokan boldogan fogadnának örökbe. De ez nem változtat azon, hogy Magyarországon a társadalom kiveti magából a gyereküket örökbe adó (effektíve elhagyó) anyákat. Nem tévedek benne, hasonló témából írtam a szakdogámat.

De ha nem így lenne, akkor sem nagyobb a súlya egyikőnk véleményének sem, mint a törvényeknek ÉS a nemzetközi jognak.

Tisztában vagyok vele,hogy az anya dönti el véglegesen a gyermek sorsát ilyen esetben,viszont valamit nem tudok felfogni,kulturált megállapítást,nézőpontismertetést szívesen vennék:

1)Miért szóljátok le azt az embert,aki (lehet,hogy csak egy okból,de lehet,hogy több ok miatt)inkább az abortusz mellett van ilyen esetben?Miért jobb az,hogy nyűgnek tekinti egy életen át a gyermekét,csak a fizetnivalót látja benne?

2)Kérdező! "de azóta úgy érzem,minél hamarabb szeretnék babát,és nem érdekelne a párom hozzáállása"

Tegyük fel,az apa világosan megmondja,hogy sem anyagi,sem más téren nem tud gyermeket vállalni.Vállalnád-e,hogy egyedül neveled fel úgy,hogy mikor netán megszorulsz anyagilag,stb.,nem mész az apához pénzért,mondván,hogy az ő gyermeke is?Tisztelnéd-e azt,hogy ezt egyenesen megmondja neked és utána rádbízza a döntést(akár szerződésszerűen,jogilag kifogástalan módon)?

3)Gondoljátok,hogy arra is van joga az anyának,hogy a saját boldogsága érdekében megtartsa a gyereket,de annak nélkülözni kelljen,mivel egyedül neveli?

23éves férfi vagyok.Ha neadjisten becsúszna egy gyermek,semmiképpen sem tudnék neki sem otthont,sem létbiztonságot szolgáltatni,mivel a nyomorúságos fizetésemből én magam is alig tudok megélni.Van joga egy magát felelős,felnőtt embernek tartó egyénnek ilyennek kitenni a gyermekét?A leírtak fényében én inkább korrektnek tartom,hogy nem vállalta be az apaságot,hány millió tróger csóka hagyja ott szülés után a feleségét,párját,mikor rájön,hogy drága dolog a pelenka..Ismétlem,érdekelne a normális véleményetek.