Ti is így éreztetek abortusz után?
Figyelt kérdés
Nemrég estem át abortuszon,én szerettem volna megtartani a babát,de védekezés mellett csúszott be,az "apa" nem akart kötöttséget,hallani sem akart róla:(Rengeteget gondolkoztam rajta,bevállaljam-e egyedül(családom támogatásával),de a végén,az ő rábeszélésére,csak elvetettem.Nagyon nehéz döntés volt,mert az sem lett volna jó,ha apa nélkül nő fel,anyagilag nem bírtam volna egyedül,rákényszeríteni sem akartam a gyerektartást,vagy ezzel magamhoz kötni,szóval nem voltak egyszerűek a körülmények.Hiába rágódtam rajta hetekig,utólag sem tudom,helyesen döntöttem-e,de ha visszacsinálhatnám,biztos vagyok benne,hogy megtartanám,bármi áron,mert ennél,amit most érzek,semmi nem lett volna rosszabb.Tudom,őt már soha nem fogom visszakapni,de azóta úgy érzem,minél hamarabb szeretnék babát,és nem érdekelne a párom hozzáállása.Hogy döntöttetek volna a helyemben?2013. aug. 21. 11:39
1/25 anonim 
válasza:
válasza:Ami történt, megtörtént. Nincs jó vagy rossz döntés, mindenkinek más az élete és a körülményei. Megértem a hiányérzeted (én veszítettem el babát, igaz, véletlenül). Sokáig megmarad a hiányérzet. A párod hozzáállása viszont érdekeljen, mert nem lenne jobb akkor sem a helyzet, ha a semmire vállaltok gyereket, főleg úgy, ha apa nem örül neki és csak plusz havi kiadásnak tekinti. Érdemes megvárni azt a kapcsolatot, amiben örömmel vállaltok gyereket mindketten. Az fog enyhíteni a mostani érzésen, nem a kapkodás és rossz élethelyzetek kreálása. Jobbulást kívánok neked!
2/25 anonim válasza:
válasza:Szerintem is ez volt a kisebbik rossz döntés a jelenlegi helyzeted figyelembe véve. Én ugyanezen átestem, a párom akkor azt mondta, rám bízza, ez a válasz pedig nekem tőrdöfés volt a szívembe, mert akkor már inkább mondja határozottan, hogy igen, vagy nem. Utólag ez így jobb volt, pedig mi még majdnem 8 évig kapcsolatban éltünk utána, de nem ő lett a gyermekem apja, és ennek nagyon örülök, mert egyszerűen alkalmatlan ilyen szerepre.
Az viszont biztos, hogy ebből "meggyógyulni" soha nem lehet, nekem nem megy.
3/25 A kérdező kommentje:
Én is így látom,ebben nem lett volna jó vagy rossz megoldás,talán ez volt az egyszerűbb,ezért is hibáztatom magam,hogy nem voltam elég erős felvállalni.Ennek a pasinak valószínűleg csak a saját érdekei fontosak,most bebizonyította.Ha nem így áll hozzá,soha nem fordult volna meg a fejemben,hogy elvetessem,ha nem is szó szerint,de "rákényszerített" erre a döntésre.Köszike a választ!
2013. aug. 21. 12:00
4/25 anonim 
válasza:
válasza:Sajnálom, ami veled történt, nagyon nehéz döntés lehetett. Visszacsinálni nem lehet, inkább elfogadni, hogy ha nem tudtad volna eltartani, akkor ez volt a jó választás. Senki nincs a te cipődben, így csak te tudod, érzed, hogy ez volt-e a jó döntés. Valahogy fel kell dolgozni, próbálj meg beszélni valakivel, akivel bizalmas viszonyban vagy és megért.
5/25 anonim válasza:
válasza:Nem tudom, hogy ez jó döntés volt-e, meg innen a fotelből könnyen okoskodik az ember. Már mindegy, túl kell rajta lépni. Mindenesetre remélem, hogy ezt a pasit léptetted, és keresel helyette egy felnőttebbet. Aki melletted/mellettetek fog állni, ha úgy alakul. És nem csak a saját érdekeit tartja majd szem előtt.
6/25 A kérdező kommentje:
Szerencsére a családom és a barátok támogatnak,velük mindent megbeszélhetek.Nem vagyok rossz helyzetben anyagilag,de van lakáshitel,ezért nem mertem egyedül belevágni,más nyakára sem akartam megszülni ezt a kicsit.Nem lett volna lehetetlen,de anyagilag és lelkileg sem éreztem hozzá elég bátorságot az apja nélkül.Viszont tudom,vannak nálam sokkal rosszabb helyzetben is,és gondolkodás nélkül megtartják,h.majd lesz valahogy.Hibásnak érzem magam a történtek miatt,mert sokan mindent megadnának,hogy egészséges babájuk legyen,én meg esélyt sem adtam neki.Talán idővel könnyebb lesz beletörődni,főleg ha lesz egy olyan párom,aki nem így áll a dolgokhoz,és lesz egy 'tervezett'babánk.
2013. aug. 21. 13:45
7/25 anonim válasza:
válasza:Remélem minél hamarabb túl tudsz jutni a dolgon. Mindenesetre ne emészd magad a múlton.
8/25 anonim válasza:
válasza:Ismeros helyzet. En sem tartottam meg, meg lakasom sem volt, tanultam meg. A mai napig eszembe jut. De az akkori parom nem allt mellettem.
Aztan jott a ferjem, par honappal a tortentek utan. Hamar vallaltunk babat, mert mindketten biztosak voltunk benne, hogy szeretnenk. Azota megszuletett a 2 szep fiunk es titkon vagyunk meg legalabb egy babara.
Igy utolag belegondolva, talan varhattunk volna a gyermekvallalassal, de kimondhatatlan uresseget ereztem az abortusz utan. Valoszinu, ezert vagtunk bele hamar.
9/25 A kérdező kommentje:
1hete történt,talán most kezdem érezni,hogy kicsit jobban vagyok,próbálok vmi új célt kitűzni magam elé.Minden nap kitör rajtam,kibeszélem,kisírom magam,aztán könnyebb.Nem csak lelkileg érzek ürességet,inkább testileg olyan,mintha hiányozna belőlem valami,mintha nem lenne meg valami szervem,nem gondoltam volna,hogy ilyen létezik.A műtét napján viszont olyan volt,mintha megkönnyebbültem volna,ez a hiány csak napokkal később alakult ki.Tudom,hogy ésszerűen döntöttem,de akkor sem tenném meg mégegyszer SOHA,mert ennél az érzésnél nem lett volna rosszabb semmi.Őt már soha nem fogja pótolni egy másik,de az új kapcsolatomban én sem akarok sokáig várni babára.
2013. aug. 23. 19:08
10/25 anonim válasza:
válasza:Utolso vagyok.
En a mutet utan olyan gorcsosen sirtam, mint meg soha. Csak azt hajtogattam, hogy mindennek vege. Nagyon nehez volt feldolgoznom.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!