Valaki segítsen mert megőrülök! Down kóros a babám, elvetessem, vagy ne?
18 hetes vagyok, túl az amnion... Beteg a babám... Első baba lenne, 34 éves vagyok... Egyszerűen beleőrülök a fájdalomba! A vizsgálat eredménye után mindenki úgy kezel mintha már meg se lenne a babám, tényként kezelik hogy úgysem tartom meg, de én nem tudom mit csináljak! Ő az én kisbabám, érzem mozogni! Bárkivel próbálok beszélni erről lehurrognak, hogy egész életemben gondoskodnom kell majd róla, meg hogy nem élet ez neki, de én ismerek down-os embereket, igaz nem egészségesek, de nem is boldogtalanok, a saját kis világukban igenis boldogok! És én annyit kértem az Istentől, segítsen, hogy lehessen egy babám, vallásos vagyok, hogyan tudnám megölni? :((((
A férjem nem akarja, hogy megtartsam, én meg már csak sírni tudok...
Mivel nem voltam hasonló helyzetben nem tudok, és nem is szeretnék tanácsot adni.
Nagyon sokat számít egy Down babánál, hogy a kezdetektől megkapja-e a neki megfelelő fejlesztéseket. Ez sajnos elég nagy anyagi vonzattal jár. Egyedül nehéz a gyereknevelés még akkor is, ha mindenki egészséges, de nem lehetetlen.
Sok olyan jó tulajdonsága van egy Down embernek, ami másokban nincs meg.
Megint csak anyagi kérdés, de felnőttként élhet olyan otthonban, ahol a neki megfelelő segítséggel boldog életet élhet, lesznek barátai, neki megfelelő munkája.
És a nyolcadik napon... c. színdaraban nagyon sok realitás van. Egy Down fiú játszik benne, akit az anyja egyedül nevel.
Idézek a darab leírásából: "A down-os szülők között járja egy mondás, mely szerint Isten 6 nap alatt megteremtette a világot, a hetedik nap megpihent, a nyolcadik napon pedig megteremtette a down-osokat, hogy szeretetet hozzanak a Földre.
Ha elveteti rámegy ő is és sanszos, hogy a házassága is. Dupla törés. Ha a terhességmegszakítás után kiderül oh pardon nem is volt beteg akkor tripla.
Ha megtartja és a kicsi tényleg beteg, akkor rámegy ő mert beteg a babája(az emberi rossz indulta határtalan), rámegy a házassága, és ott lesz egy gyermek aki a nagyon picitől-nagyon betegig gondozásra szorul amíg a szervezete bírja.
Ebből a sok rosszból nem lehetne egyiket se választani? Nem tudom mit döntenék a helyedben. Nagyon sajnálom a helyzetedet.
Sok erőt és kitartást.
Nekem két ismerősömnek is van down kóros gyereke. Az egyik ismerős anyuka egyedül neveli a gyerekét. Úgy viszonyul hozzá, mint az egészséges gyerekekhez. És nagyon szépen fejlődik is, szinte csak az arcán látod, hogy beteg.
A másik ismerősöm pedig visszaköltözött a szüleihez, mert Neki a testvére beteg. Ő fogja nevelni, ha a szülei már nem élnek.
Elszomorodtam a bejegyzésedtől.Tényleg nagy dilemma. Egyszerűen egy anyának nehéz döntés ez.Mikor érzed őt mozogni. És....Nincsennek szavak.Én nem tudom mit tennék.Azt se tudom mondani, hogy igen, mivan ha nem. Én nem vagyo vallásos, de minden erőmmel azon imádkoznék, ha megtartanám, hogy egézséges legyen mégis.Magyarán csodát várnék.
itt egy oldal, amin már nem tudom melyik bejegyzésben de olvastam, egy hasonlót, ahol az illető megtartotta, és bár betegen született de jó pár csodás hónapja adatott meg a babával, amit azóta sem bánt meg.Tényleg csodálatra méltók az ilyen emberek.Én össze törnék.
Oldal:
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!