6 hetes terhes vagyok 25 éves és már volt 3 abortuszom, Mennyire lenne káros egy 4. abortusz is?

Az, hogy most abra mész, nem tudnálak elítélni, ha az első lenne, de te a 4.re készülsz.

Nem tudom, te lelkileg hogyan tudtad feldolgozni az előző 3-t, nekem 3év kellett, hogy egyet(első és utolsó) feldolgozzak. Az ab után nem akartam felébredni, 3évig kínoztam magam! El se tudom képzelni, hogy valaha is nekem ilyen műtétre kelljen mennem. Egy vetélés befejezését se tudnám feldolgozni, nemhogy egy élő csemetéét...

Rettentően elszomorít amikor ilyenről hallok, amikor valaki kb fogamzásgátlásnak használja. Van olyan hölgy ismerős, nagyon idős már, aki 13! műtéten volt túl egy év alatt, amikor erről mesélt nem tudtam mit kezdjek magammal, annyira sokkolt.

26éves vagyok, diploma előtt állok én is, kicsit csúszok, mert nevelem a 4éves és a 2éves gyermekem. Nem felhőtlen a házasságom, per pill sajna a saját hibámból kiszolgáltatott helyzetben vagyok(gyesen), de inkább munkát keresek, tanulok osztódni. És nem az anyaságra magára vagyok büszke, hanem arra, hogy vállaltam, és vállalnám ha újrakezdhetném. Ugyan úgy meg se fordulna a fejemben, hogy nem kéne egyik se, és nem érdekelne, hogy azt a rohadt papírt kicsit késve kapom meg, hogy várnom kell még pár évet BIG4-s állással, hogy kicsit később jutok csak el Egyiptomba... Csak csúszik az élet, de nem megáll, amikor egy pici megszületik, és mikor nehéz nap után, mert tény nagyon nehezek tudnak lenni a napok a gyerekek mellett, de este melléjük bújni, és együtt aludni, el is felejtem, hogy aznap mennyi fejfájást okoztak nekem.

Jól gondold meg mit teszel. Innen nem lehet megmondani, hogy te 13nap múlva hogy hagyod el a kh-t, lehet e még gyermeked, de ha sose élheted meg az anyaságot, és hiába találsz majd valamit helyette, később nagyon fogod bánni, van gyermektelen ismerősöm, aki eü okok miatt nem vállalhatott gyereket, és nagyon de nagyon magányos idős korára.

Te döntöd el, te tested te életed, nem lesz rád sütve hány gyermeked életét vetted el, de neked kell vele élned.

Szerintem éppen itt az ideje, hogy elkezd imádkozni.

Ajánlom figyelmedbe a Bibliát.

Ha inkább a web-et nézegeted akkor pedig a következő oldalt: [link]

Tudod vannak akik hosszú éveket várnak a gyermekáldásra, és szívesen és szeretettel örökbe fogadnának egy csecsemőt.

Ismeretlenül is imádkozok érted.

Én csak azt kérdezem,hogy HOL A KÉRDEZŐ???????

Miért nem válaszol ha már ki írt egy igen megbotránkoztató kérdést???

Komolyan mondom, a sírás kerülget, hogy ilyen emberek vannak!

Az én történetem: 20évesen, munka nélkül, egy egyéjszakás kalandból fogant a kislányom egy FEKETE (!!!!!!) férfitól..A férfinak még a nevét sem tudom, azóta sem láttam!!! Most 2hetesen fekszik a "csoki" kislányom a karomon! Eszembe sem jutott elvetetni! Nem lettem volna rá képes!

38-as vagyok

Én legalább nem vagyok gyilkos!!!