Kezdőoldal » Gyerekvállalás, nevelés » Terhesség megszakítása » Kinek mi segített feldolgozni...

Kinek mi segített feldolgozni az abortuszt?

Figyelt kérdés
Túl fiatal és naív voltam mikor ez történt és azóta is bele vagyok betegedve teljesen. Nem tudok bízni senkiben, nem tudok közel engedni magamhoz senkit se testileg se lelkileg. Mindig bennem van a szégyenérzet és a "mi lenne ha", "milyen lenne",hány éves lenne, hogy nézne ki kérdések stb.. Akkor 20 éves voltam, és az elején úgy volt, hogy megtartom de utána az észérvek alapján el kellett vetetnem hiszen akkor még okj-s iskolába jártam és úgy dolgoztam mellette 2 hónapja. Akitől terhes lettem ő pedig 30 éves volt, tele pénzzel és azóta már más nőtől van közös fél éves gyerekük. Nem bízhattam a saját és gyerekem életét arra, hogy majd úgyis eltart mert akkor is egyedül kellett volna helytállnom. Azóta viszont mindennap eszembe jut, megbántam, nem tudom feldolgozni pedig ez volt a legjobb döntés akárhogy is nézzük. Már annyira nem hagy nyugodni hogy még arra is gondoltam, hogy így hogy önállóan eltudom már tartani magam akkor lenne egy kihordott terhességem és nem érdekel mennyire lennék egyedül. Nem tudom kivel megbeszélni mert nem értik meg, egyből azzal jönnek, hogy de hogy tartottad volna meg, mire... Amíg látom hogy mások szegénységbe de annál nagyobb boldogságba nevelik gyermeküket. És ha még ez nem lenne elég, ez a férfi ugyanúgy benne akarna lenni az életemben, úgy hogy ott a gyerekük. Ezt se tudtam még feldolgozni, hogy ők boldogan élhetnek amíg az én életemet tönkretették. Nem tudom egyáltalán tudna-e segíteni valamiben a pszichológus. Teljesen elvesztem, senki nem készített fel erre, hogy az életem ennyire meg fog változni. Azt mondják fiatal vagyok még éljek, bulizzak. De hiába ha nem érzem jól magam és hidegen hagy mindenki. Érzem hogy segítségre lenne szükségem de nem találom sehol
2023. júl. 5. 19:46
1 2
 1/12 anonim ***** válasza:
98%

Erre kell a pszichológus.

Sajnállak, hidd el, ha dolgozol rajta, eljön majd a megnyugvás. A legjobbakat!

2023. júl. 5. 19:55
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/12 anonim ***** válasza:
98%

Nekem csak sok sok idő, végül 2 gyerek hozott megnyugvást, de még most is gondolok rá, hogy mi lenne, milyen lenne, stb, pedig nem sok választásom volt nekem sem.

Pszichológus nekem sokat segített, csak javasolni tudom. Én a tervezett gyerek előtt jártam. Kitörölni nem lehet az emléket, de el lehet fogadni.

Kívánom, hogy sikerüljön!

2023. júl. 5. 20:12
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/12 anonim ***** válasza:
91%
Nem okozott gondot, mert akkor egy probléma megoldódott, így fogtam fel.
2023. júl. 5. 20:37
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/12 anonim ***** válasza:
67%

Miért, ki neveli szegénységben, de boldogságban?


Én egyedülálló csóró anya gyereke voltam, és azt mondom, inkább nem kellett volna gyermeket vállalnia így, gyűlöltem az állandó szegénységet, hogy semmire nem telt, az ebből eredő megaláztatásokat és ő is belekeseredett teljesen a stresszbe.


Egy olyan élet után keseregsz, ami csak a fejedben létezik.

2023. júl. 5. 21:14
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/12 anonim ***** válasza:
4%
Nem csodálom. A legtöbb állat sem dobja el a kölykét
2023. júl. 5. 21:15
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/12 A kérdező kommentje:
Köszönöm az első 4 válaszolónak. Utolsó, kívánom, hogy te soha ne legyél ilyen helyzetben!
2023. júl. 5. 21:22
 7/12 anonim ***** válasza:
75%
Ne haragudj, de nem értem mivel tették tönkre az életed, és kik. Nem csak akkor voltál naiv, most is az vagy. Valójában elég ritka párosítás a boldogság szegénységgel. Nem voltál már gyerek te sem, és gondolom ketten kellettetek ahhoz a terhességhez. Ez a másra mutogatás nem jó megoldás, hátraltatja a feldolgozást. Nyilván ésszerű döntést hoztál, mert akkor meg úgy érezed, hogy azzal tennéd tönkre az életed, ha megtartanád. Hülye voltál, igen. Fáj, persze. Én is így voltam annak idején, ahogy te. Úgy, hogy nekem még évekig az életem része volt a srác, és én 18 éves voltam, nem 20. (De még úgy is a saját hibámnak tartottam, hogy balf.sz voltam és terhes lettem. Nem erőszakoltak meg, és tudtam hogy működik a női test, "csak" elszámoltam magam.) Muszáj volt megbocsájtanom magamnak ahhoz hogy elengedjem. Illetve magamban megfogalmaztam egy vallomást és bocsánatkérést a meg nem született gyermekem lelkének. Mindig emlékezni fogok rá, hogy volt egy ilyen nehéz döntésem, szerintem nem is kell ezt teljesen elfelejteni. Viszont gondolkodj el azon, hogy mit sajnálsz és mit szégyellsz valójában. Siratod azt az életet, amit elképzeltél magadnak, pedig az egészet azért csináltad, hogy egyszer lehessen egy olyan életed, amilyet igazán szeretnél. Amivel tartozol magadnak és az elvetetett magzatnak, hogy szeretettel gondolsz mindkettőtökre. Na, ez most jó nagy zagyvaság lett, de már nem törlöm ki 😁 Inkább én is azt mondom, hogy menj el pszichológushoz. Fog tudni segíteni.
2023. júl. 5. 22:11
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/12 A kérdező kommentje:
Nem akarok mutogatni senkire, jól tudom, hogy az én hibám is legfőképpen. Ez a baj, hogy nem tudok megbocsátani saját magamnak se és így nem bírok megbékélni a dologgal. Fáj visszaemlékezni hogy mennyire sírtam mikor felkeltem a műtétből, hogy láttam kétszer is az ultrahangon, hogy mennyire szerettem már akkor és szerettem volna és félek, hogy ez majd kihatással lenne a következő terhességemre. Mert én mondtam rá az áment, hogy elvehetik tőlem,de tudom azt is hogy nem élhetek örökké a múltban hiszen úgysem jön vissza, jobb nem lesz és megváltoztatni sem tudom. Bízok benne, hogy segíteni fog egy pszichológus
2023. júl. 6. 19:57
 9/12 anonim ***** válasza:
Ugyan nem volt abortuszom de gondolj arra akkor így volt a legjobb. Nem ítéllek el abszolút.
2023. júl. 7. 02:21
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/12 anonim válasza:
83%

Kedves 5. válaszoló. Nálad bunkóbb állatfaj sem létezik, ne aggódj efelől.🥰 Az hogy 1930-ban mindenki szült fel alá, akár nyomorba is és nem fogták fel, hogy csóri kölöknek még csak szép gyerekkora sem lesz a szenvedésektől, az nem azt jelenti, hogy aki elveteti egy szar. Gondold át picit, talán megérted. Én örülök hogy eljutottunk odáig, hogy egyre többen gondolkoznak és nem "jaj de semmilyen állat nem dobja el a kölykét" - egyébként ja, nem veteti el, mert nem tudja, de amint megszüli otthagyja éhezni sokszor, de gondolom ez már nem lényeg, csak az emberek lehetnek szarok.-. Kár, hogy jogi szempontokból meg egy rohadt visszamaradt ország vagyunk.


Kérdező: neked meg kitartást, nem lehetett egyszerű egy ilyen döntést meghozni, őszintén nem tudom jó ötlet-e, de szerintem én szimplán úgy viselkednék mintha lenne (pl megtartanám a szülinapját), nehezebb lesz elszakadni így a gondolattól, hogy ő is volt, de kicsit kevésbé fog mardosni talán a bűntudat.

2023. júl. 10. 12:43
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!