Egyáltalán van olyan, hogy jó döntés?

"Te egész életedben sose tévedtél esetleg hibáztál!"

De, nyilván tévedtem és hibáztam is, ellenben sosem estem nem tetvezetten teherbe. A felnőtt lét egyik lényeges pontja a felelős gyermekvallalas és ahhoz hozzátartozik a védekezés is. Óvszer mellett nehéz teherbe esni, ha neked sikerült, akkor tanuld meg, hogyan kell használni. Te tettél fel kérdést, ráadásul olyat, amit nem a gyakrotin kellene megszavaztatni, fogadd el, hogy válaszok érkeznek rá.

Szerintem nagyon megbannad utólag, ha elvetetned. Még ha a 2.baba osszejon e később rögtön, amikor úgy ereznetek, készek vagytok rá. Én őszintén nem tudom elkepzelni, hogy mikor éveket küzdöttem egy gyerekért, akkor egy másikat elvetessem, csak azért, mert csak később akartam másikat.

Biztosan nem könnyű két kicsivel az elején. De nem teljesíthetetlen. Van akinek ikrei, harmasikrei vannak. Vagy pl Király Linda és az ikeroccsei között is csak 12 hónap van. Unokatesom kislánya között 364 nap van, csaszaros volt mindkettővel, a gyerekek egyszerre nőttek, eljatszanak egymással. Mondjuk az orvosok nem örültek neki a friss csaszaros heg miatt, de hát unokatesomek sem így tervezték.

A második terhességed simán lehet teljesen más, mint az első, ha mégis megoldhatatlan, hogy ellasd a meglevőt, még mindig lehet fizetett segítséget kérni.

Egyrészt erről a terhessegről nem csak te döntesz,mert a heged gyógyultsága is számít.Ha tényleg 6 hónapja szültél császárral ezt azért tudhatnád.Beszélj előbb orvossal és majd utána dontsetek.

De amúgy ha az orvos zöld utat adna akkor én megtartanam, mert akartok testvért amúgy is.Ezt a anyukám nem költözhet ide részt meg nem is értem, csomó nő megbirkózik a kis korkülönbséggel született gyerekeivel, jónéhány a férjére számíthat csak aztán mégis túlélik,boldogok.Kulonben is felnőttek vagytok,a gyerekeket jobb esetben ti vallaljátok magatoknak, nem a nagyszuloknek.

Szerintem is tartas meg! Ha elvetetnéd, csak azért mert félsz, de közben akarbátok a babát, akkor könnyen lehet, hogy utána sokkal mélyebb depressziód lenne, mint a császár után. Plusz mivel előző baba is nehezen sikerült lehet, hogy utána nem jönne össze, akár soha többet, mert azért az abortusz valljuk be, nem tesz jót a nőbek se.

A bátyám és köztem kb annyi korkülönbség van, mint ami a tiéid között lenne. A bátyám nagyon hisztis baba volt, anyukám mindig mondja, h le se lehetett tenni kb. Én császárral születtem. Mégis kibírták a szüleim, anyukám is túlélte valahogy a kezdeti nagyon nehéz időszakot, szóval ne félj, túlélhető ez.

Remélem megtartjátok a babát, de persze ez a ti döntésetek :)