Mit kellene tennie a kismamának?

3 éve akarok egy szájsebészeti műtétet, mert rendellenességgel születtem. Az én esetem merőben problémamentesebb mint egy szájpadlás és ajak gond, de mégis 3 éve tolódik, kidobtam szar orvosokra eddig fél milliót és az orvos most nyomott elém egy másfél milliós árajánlatot. És miért? Mert elmúltam 18 és ez plasztikai műtét hiába lennének eü kockázatai ha nem csináltatom meg. Tudom milyen szájsebészet és fogorvosok halmazai előtt lenni. Minden szar. Tény, a műtétem 2 éve covid miatt tolódik, de megjàrtam már a poklot. Elképzelni se tudom mennyit kell szenvedjen az, aki ennél súlyosabb arc berendezési és csont rendellenességi üggyel kell már ilyen fiatalon megküzdjön.

Én későn jutottam orvoshoz, és hadd ne részletezzem hogy mennyi bullyingon mentem keresztül. Milyen lenne ha egy gyerek 5-10 műtéten kelljen túlessen és még így is bántalmazás áldozata lesz? Szar.

Én nem vállalnám. Trauma lenne elvetetni, de neki lenne borzalmas mindenen túlesni. Én legalábbis nem tudnám újra elviselni amin eddig átmentem, pedig elég jó pszichológusom van (és igen, heti szinten 10-15 K-t számolhattok pszichológusra)

Van egy régi barátnőm, akinek két ilyen gyereke van. Amikor az első született neki, még jóban voltunk és látogattuk egymást. Láttam, hogy eteti a gyereket. Ez 16 éve volt, azóta nem tudom elfelejteni. A gyerek szopott és az orrán folyt ki az anyatej, közben végig fulladozott, ordított. Pár év múlva mindenféle műtéteken átesett. Most középiskolás a gyerek. Olyan torz szegény lány arca, nem győzi takargatni a fotóin.

A hangja is torz. Az orra, a szája, az arcszerkezete, mindene. És ez csak a külső, gondold végig, belül mit érezhet, miken mehetett át.

Én megértem az apát, hogy nem akar ebben részt venni. Együtt lehet élni ezzel, csak kérdés, hogy milyen élet az ilyen.

36

Mi ebben az új? Régen is így volt, később is így lesz

Ennek vannak fokozatai. Én ez alapján döntenék. Racionális döntésnek tartom a terhesség megszakítását egy súlyosabb esetben, amikor már komolyabb táplálási gondol vannak és a szemnek is borzalmasan néz ki a kisbaba. Ha az apa nem akarja, nem tudja így elfogadni, az egyérlművé teszi a kérdést.

Ha csak ajakhasadéka lenne, akkor mérlegelném, hogy megtartsam, akár a kapcsolat árán.

34. Pl.

[link]

Én csecsemőket tornáztatok. Volt két kisbaba, aki 'járt hozzám' (más miatt), és még műtét előtt álltak.

Egyikőjüké igen súlyos volt, az egyik orrjukával egybe volt minden, pontosabban addig nem volt semmi, akkora volt a hasadék.

A kisfiú mindezek ellenére egy mosolygós, nagyon cuki kisfiú volt. Fél évesen volt az első műtétje, és már azután óriási volt a változás! Egyetlen heg maradt vissza az orra alatt az ajkáig, de nagyon szépen, vékonyan begyógyult.

A szájpadját csak később zárták be, de abból sem előtte, sem utána nem látszott semmi kívülről. A foglécekről nem tudok semmit, de az gondolom a későbbiekben fogorvos szépen tudja korrigálni, ha kell, fogaz tud beültetni...stb.

A táplálás persze nehezített volt élete első szakaszában, de ehhez vannak technikák, eszközök, az anyuka is hamar belejött, és ügyesen csinálta.

A másik egy kislány volt, Neki inkább a szájpadja volt nyitott, az ajkai kevésbé. Utóbbit szinte nyom nélkül sikerült korrigálni, a nagyobb műtét a szájpadján volt, de azt kívülről senki sem mondja meg.

Ma már teljes életet élnek.

Kolléganőm kislánya szintén így született. Nem tudták pontosan megmondani UH alapján, hogy mennyire lesz súlyos. Születése után derült ki, hogy nincs nagy gond, egy plasztikai műtét elegendő lett volna a megoldásához, csak azért lesz kettő, mert sajnos keloidos hegesedési hajlama is van a kislánynak, ami miatt elég vaskos heg maradt vissza, ezt fogják kortigálni. Nála még az etetés sem volt probléma, 2 éves koráig szopott.

Az Ő családjukban ez halmozottan fordul elő, a rokonságban még 3-an érintettek. Mindenki teljes életet él, és senki sem lett lelki rokkant az esetleges iskolai bántások miatt (biztos voltak, de mást meg másmiatt cikiznek, csúfolnak).

Ha csak a csúfolódás részét nézzük, hogy azért alarná elvetetni valaki a gyerekét, hogy ebben ne legyen része majd, mert milyen élete lesz szegénynek; nos, akkor ilyen erővel nem születhetnének meg kövér gyerekek, szeplősök, alacsonyak, vagy túl magasak, öröklött szembetgség miatt kancsalok, vagy szemüvegre szorulók sem... Ugye érezhető, hogy ez mennyire nem indok.

Megtartanám, ez nem kétséges, és mellette állnék, segítenék Neki mindenben, hogy átlendítsem a kezdeti nehézségeken, hogy aztán teljes életet élhessen, mint bárki más.