Tényleg én vagyok az önző, mert nem akarok a babát?
Rendszeresen fogamzásgátlót szedek. Már több éve. Volt egy betegségem sokat hánytam, ment a hasam stb. Az orvosom azt mondta, hogy valószínű emiatt sikerült teherbe esnem. Mert ugye a fogamzásgátló sem nyújt 100% védelmet, ilyen esetben meg főleg. 9 hetes terhes vagyok.
26 éves vagyok, 4 éve vagyunk együtt a párommal. 1 éve házasok. Mind a ketten dolgozunk. Normális életünk van.
Úgy jöttünk össze a párommal annak idején, hogy elmondtam neki, hogy nem szeretem a gyerekeket, én soha nem fogok szülni, ez ellen tenni is fogok. Mivel ő sem szeretett volna gyereket, így boldogan éltünk eddig. Most ugye kiderült a dolog, megbeszéltük, hogy elvetetjük. Mivel én az anyukámmal mindent megbeszélek elmondtam neki, hogy mi a helyzet velünk. Szerinte önző vagyok, simán feltudnánk nevelni. Mivel anyagilag, és minden szempontból a maximálisat megtudnánk neki adni. Én a mai napon beszéltem az orvosommal, intézzük a papírokat, és amit lehet túl akarok lenni rajta. Erre ma hazajön a párom, aki beszélt anyámmal, és most már ő úgy gondolja, hogy lehet hogy megtarthatnánk, mert 1 gyerek elfér, megtudunk neki adni mindent, és hogy igaza van anyámnak. Igen megtudnánk adni neki mindent, kivéve a szeretetet, törődést. Mióta az eszemet tudom, azóta tudom hogy én nem akarok gyereket, nem szeretem őket. Kerülöm is őket a mindennapokban. A boltban, tömegközlekedésen, utcán, nyaraláson, strandon stb.
Úgy érzem egyedül maradtam ezzel a döntéssel. Mivel amit 4 éve beszéltünk, és vallottunk hogy nem akarunk gyereket. Most egy anyai beszélgetés miatt, konkrétan a hátralévő életünket felborítaná a párom...
Szerintem nem vagy önző. Te tartod magad a döntésedhez, és jól teszed. Megegyeztetek a pároddal, így nem fair, hogyha ő most meg akar győzni arról, hogy tartsd meg, miközben tudja, hogy nem akarod.
A te tested, a te döntésed. Nyilván fontos az ő véleménye is, de nem fair, amit csinál.
En is elvetettnem, nincs ertelme ugy megtartani ha te nem akarod, szeretned.
Mi is az elso babat elvetettuk, a ferjemmel akkor kezdtunk magasabb pozicioba lepni, volt penzunk utazni, eltuk az eletunket. Az abortusz utan 4 evvel lettem ujra terhes. Koszonom egy terhesseg es szules eleg volt. En a terhesseg minden percet gyuloltem, a szules szerencsere csaszar volt de akkor is. En ezt nem vallalnam be ujra.
Nem vagy önző, ha nincsenek kétségeid, biztos vagy benne, hogy nem akarod, vetesd el. Gondolom le leszek pontozva, de leírom.
Én sem szeretem a gyerekeket, soha nem tudtam velük mit kezdeni, zavart, ha üvöltöttek, hisztiztek a boltban stb.
Aztán egyetlen egyszer nem védekeztünk a párommal, és terhes lettem, úgy, hogy azt mondta az orvos, hogy nem is lehet gyerekem nagy valószínűséggel.
Nem akartam megtartani, a munkahelyen éppen lejárt a próbaidőm, féltem, hogy mit szólnak majd, nem tudtam mit kezdenék vele, tudnám-e szeretni. A párom nagyon szerette volna, de azt mondta az én döntésem, ő mindenben támogat. Végül nem volt szívem elvetetni. Az egész terhesség alatt bennem volt a kétség, hogy tényleg kell-e ez nekem. Ráadásul lányt szerettem volna, de fiú lett. Aztán megszületett, lassan 6 hetes lesz, és imádom. A legjobb dolog a világon, hogy ő van nekünk. A saját gyerek tényleg más.
Azok beszélnek ilyen esetben önzőségről, akik szerint az egész életet fel kell adni a gyerekért. Pedig ez nem igaz, ez csak mártíromság. "Bezzeg én önzetlen voltam, felneveltelek"- sugallja az anyád. Mindenki szeretné magát jobb embernek érezni, mint amilyen, és a párod be is sétált a csapdába. Nem azért, mert gyereket akar, hanem hogy levegye magáról a döntés súlyát.
Légy erős, dönts csak és kizárólag te. A te életed.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!