Hogyan lépjek túl az abortuszon?

#12 Az igazság valójában pedig az, hogy az esetek túlnyomó többségében a nők nem bánják meg az abortuszt sem akkor, sem évekkel később! Az a kis százalék, akik mégis rágódnak rajta, azok pont azok a helyzetek, mikor szerették volna megtartani, de pl hagyták magukat lebeszélni/meggyőzni az ellenkezőjéről.

De ugyebár nem neked kell ezzel együtt élned, mint írtad is, szóval végképp nem értem minek jössz ide és prédikálsz, mikor a kérdés nem erre vonatkozott és nem a véleményedet kérdezte az abortuszról a kérdező.....

#12 "Mégis sok kaparós évek múlva is emiatt rágódik." - akiket sikerült rádumálni a nem kívánt terhesség megtartására, az meg a saját elrontott életén meg tönkre ment párkapcsolatán rágódik...

Pedig egyszerűen csak tudomásul kéne venni, hogy az ember egyszerre két úton nem tud járni, a "mi lett volna ha" meg a világ legértelmetlenebb, és kizárólag önkínzásra jó kérdése - ugyanis senki se tudhatja, "mi lett volna ha" - amikor az ember ott van a döntési helyzetben, akkor kell dönteni, az akkor rendelkezésre álló infók alapján, és utána elfogadni, hogy akkor ott az volt a lehető legjobb döntés.

Ennyi...

"Ez végig kiséri az életét, ugyanis visszafordíthatatlan." - miért, tán a szülés nem az?

A kettő között ott van a valódi különbség, hogy az AB-on egyszer kell túlesni, és utána az már a feldolgozás fele halad. A nem kívánt gyerek meg minden percedet determinálja a következő 20-25 évben, és folyamatosan, állandóan szembesülsz a megszületése által okozott veszteségeddel.

Úristen de irdatlanul sötét vagy, csak legalább ne reklámoznád.

Miért tán egy szülés nem visszafordíthatatlan?! Annyi különbséggel, hogy a gyerek minimum 18-20 évig ott lesz, hogy erre mindennap emlékeztessen.

És nem, nagyon helyesen írta a 63%-os, VESZTESÉG! Ugyanis aki nem akar gyereket, mégis rákényszerítik, annak ez az élete tönkre van vágva. Az, hogy te a csőlátásoddal nem tudta tovább látni az orrodnál, attól még másnak ez megy.

Te amúgy tök komolyan gondolod, hogy egy nem kívánt gyerek csak annyiban akadályoz, hogy nem tudsz kávézni a barátnőddel?! Te normális vagy? Ezekszerint te az életedben nem láttál még gyereket közelről, ugyanis egy gyerek milliónyi lemondással és önfeláldozással jár, amit ugyan lehet, de teljesen felesleges tagadni. Kezdve az állandó éjszakázással, nem alvással, stresszel, azzal hogy 0-24-ben készenlétben kell lenned, állandóan aggódsz, mindig-mindent a gyerekhez le igazítani, majd ahogy nő, jönnek a további problémák, hisztizik, most fogzik, most ezért üvölt, most amazért. És akkor ez kb 1%-a volt a nehézségeknek. Úgyhogy ne beszéljel már mellé és ha szerinted ennyire kis semmiség egy gyerek, akkor menj és szülj 10et, más méhéből meg másszal szépen ki.

Amúgy ha tudnál olvasni, láttad volna hogy anyagi gondjaik vannak a kérdezőéknek!! Márpedig a nyomorba épelméjű ember nem szül, de megy baromi büszke magadra, hogy te még egy akár egy csövest is szülésre buzdítanal. 👏👏

#17, az embernek az a veszteség, amit veszteségnek él meg, és az a nyereség, amit meg nyereségnek él meg.

Az, ha valaki úgy érzi, hogy nem ura a saját életének, a saját sorsának, az kb a legnagyobb veszteség.

Utoksó, te olvastad a kérdést?

" De mégis nyomaszt. Tudom hogy jelen esetben ez volt a legjobb döntés és tudom hogy lesz majd még baba a meglévő mellé de mégis bánt az a lelkiismeretfurdalást keltő szöveg amit anyósom/családvédelmis/média közvetít felém."

Aki itt köpköd, azok a felsoroltak...