Apás terhesgondozás?

Szia, szerintem sem vagy csodabogar az én férjem is jön velem mindenhova, a védőnőhöz is! Mi külföldön élünk, az első uh-t 7,5 hetesen otthon csinaltattuk, a vizsgálatra nem, de a hüvelyi uh-n benn volt.(ugyanúgy mint te, a fejemnél kisszéken ült ) Lehet hogy másnak nyálas, de együtt hallani a babánk szívverését először a legfantasztikusabb dolog volt eddig(26. Héten járunk most) ő is úgy van vele, hogy együtt csináljuk, egy percig sem volt kérdés hogy benn lesz a szülőszoban is és persze pelenkazni is fog. (illetve rágja a fülemet, hogy ugye a szoptatás mellett etethet-e néha-néha üvegből-ez még kérdőjeles haha).

Mindenki úgy csinálja, ahogy neki jó, nekem például nagyon jól esik, hogy ennyire támogat.(megjegyzem itt ez természetes is, a munkahelye is támogatja ebben, ilyenkor itthonról dolgozik)

Megertem ha valakinek ez sok lehet, de ha mind a feleségednek és neked is megfelel akkor kit érdekel a doki, akit amúgy is kifizetsz

És akkor most mi kell? Buksisimi?

Értelmes vizsgálatokra jött velem a férjem (4D meg ilyenek). A rutin dolgokat (védőnő, labor, futószalag terhesgondozás) elintéztem meló előtt gyorsan egyedül.

Nálunk az ultrahangokra mindig eljött. A többi vizsgálatnál megkérdezte, hogy szeretném-e, hogy ő is ott legyen. De feleslegesnek tartottam, hogy ő is annyi szabadságot kivegyen.

Amikor megszületett a kisfiúnk, akkor viszont ott volt minden helyzetben,legalábbis az elején. Jött a védőnőhöz, oltásokra. Ha tud, még mindig jön velünk, ha menni kell valahová

Nálunk is ez a természetes, hogy jön mindenhova. Védőnőhöz mondjuk nem, de egyébként minden vizsgálatra. Lombik baba, így a lombikkal összefüggő vizsgálatokat és mindent együtt csináltunk végig. Számunkra ennek van egy olyan jelentősége, ami még közelebb hoz minket. Amiből majd lehet meríteni, amikor nagyon kimerültek leszünk a gyerek miatt. Neki van már kettő nagyobb. Az akkori párja nem igényelte, hogy menjen vele, neki viszont hiányzott. Azt érezte, hogy nagyon sokmindenből kimaradt. Mi ezt meg tudtuk beszélni, illetve nem is volt kérdés, hogy szeretném-e, hogy jöjjön. Így is sokszor mondja, hogy szeretné ha már kint lenne, mert akkor jobban tudna kapcsolódni hozzá, így olyan keveset "érez" belőle.

A szülésfelkészítőt direkt úgy kerestük, hogy az olyan legyen, ahol nem csak elmondják mi lesz, hanem elmondják, megtanítják, hogy az apa hogy vehet részt tevékenyen a szülésben, hogy segítheti a legjobban az anyát. Mert egyikünk sem azt szeretné, hogy csak nézze, hanem hogy együtt csináljuk végig.

Elfogadom, hogy ha egy pár egyik vagy mindkét tagja ezt nem szeretné így végigcsinálni, viszont megérteni nem tudom, mert nekem nem ez a természetes.

Háziorvoshoz nem kísértem el a feleségemet. Védőnőhöz sem. Viszont a maszek nőgyógyászhoz az összes vizsgálatra együtt mentünk (azok délután voltak).

Emellett első gyereküket váróknak volt egy több előadásból álló program, amelyiknek mindegyik alkalmán ott voltam a feleségemmel (azok is délután voltak). Utolsó alkalommal a szülőszobát és a környezetét is megmutatták. Mivel apás szülést terveztünk, nyilván ott voltam én is (az más kérdés, hogy végül császármetszés lett).

Egyébként teljesen egyetértek veled, ugyanúgy gondolkodom erről, mint te.

Sok sikert a babához, hatalmas öröm lesz!