Teherbeesési problémákkal küzdők ti hogy dolgozzátok fel hogy várat magára a baba?

Együtt tudok érezni azzal, aki küzd a gyermekért. Mi most kezdtünk bele, most lesz 4. hónapja. Elkezdtem a gravidát is szedni. Én szívem szerint szerettem volna gyereket sokkal korábban, de nem volt olyan párom. A mostani párommal 1,5 év ismeretség után döntöttünk úgy, hogy jöhet a gyerek, mert nincsen mire várni. Mind a ketten benne vagyunk a korban , én 20-as éveim végén ő pedig a 40-es évei elején jár.

Viszont tény, hogy nekem a gyermek utáni vágyam sokkal hamarabb előjött. Szerintem az a baj sokszor az emberekkel, hogy aki küzd a gyerekért annyira tapintatlanok. Állandóan kérdezősködnek, nah mikor jön már , meg persze jönnek a sallangok, hogy ne görcsölj rá. Nem lehet nem rágörcsölni, amit annyira akarsz. Gondolom ti is találkoztok ezekkel a dolgokkal. Engem tavaly egy 3 gyerekes anyuka bombázott le ezzel a baba dologgal, holott nem is ismert engem, most sem ismer. Egyébként rosszul esett a kérdése, mert a hangjában ott volt felém a lenézés és a cinizmus. És hozzátette, hogy ideje lenne már nektek is baba, mert kifutsz az időből. Akkor voltam 26 most meg 27. Higgyétek el, ezek is rosszul tudnak esni az embernek. De mélyen együtt tudok érezni mindenkivel, akinek nehezen vagy nem jön a baba. Borzasztó lehet azt érezni, amikor minden feltétel adott és mégsem jön. Én most ott tartok, hogy nem foglalkozok a témával. Szedem a terhesvitamint, nem ovutesztelek, nem hőmérőzök hagyom.

Az első válaszolónak egy kis biztatás: szomszédunkban is éveket vártak a babára és már 18 éves, most fog érettségizni. Megsúgom , nem hiszek abban, hogy a gyerek választ minket. Persze ez az én véleményem, de aki vágyik rá ( tök mindegy, hogy 4 hónapja próbálkozik mint mi, vagy aki éveket, ezt nehéz elfogadni, hogy a cigánysorba meg minden évben születnek). Dolgoztam szociális szférában, és ikrek születtek olyan szülőknek, akiknek már volt 2 gyerekük. Olyan házba ráadásul, ahova nem lehetett 2 hétig sem őket hazaadni, mert bementünk és nyeltük a füstöt. Fűtetlen fürdőszoba, már ha annak lehetett nevezni. Iszonyat, milyen helyekre születnek gyerekek. De én rájöttem , persze, hogy minden évben van gyerek, végül is nem görcsölnek rá az életre, mint mi. Bocs ez jó hosszú lett. Szóval kérdésre válaszolva: nehéz, nagyon nehéz.

Mi 6 éve várjuk... Sokáig azt hittem, hogy az a mi legnagyobb tragédiánk, hogy nem esek teherbe... Voltak műtétek, sikertelen inszeminációk, lombikok.

Aztán a 3. lombikunk duplán sikeres lett: ikerbabáink fogantak.

De az Élet megmutatta, hogy a sikertelenség nem is volt olyan nagy tragédia, mint ahogy azt az évek folyamán éreztük; ugyanis a terhesség 20. hetében méhnyak elégtelenség miatt elvesztettük őket...

Azóta átértékelődött, hogy mi az, amit nehéz elviselni ebben -az eddigi- 6 évben.