Érdemes-e egyáltalán tovább próbálkozni, ha már fikarcnyi reményt sem érzek?
Áprilisban lesz 2 éve, hogy hivatalosan próbálkozunk, de gyakorlatilag 2014 augusztusa óta nem védekezünk.
Tudom, hogy vannak, akik 5x ennyi idő után is kitartóan küzdenek. Nem is belefáradtam, csak szimplán két hónappal ezelőtt lelkiekben elengedtem a témát, elkönyveltem, hogy nem fog sikerülni (a 2. sikertelen inszem után). Nem pesszimizmus, hanem realizmus.
Úgy érzem, ha a pozitív hozzáállással nem sikerült "bevonzani" a jót, mint mondják sokan, akkor ezzel aztán végképp mit várok.
Most vagyok túl a 3. inszemináción, igazából már amikor megcsinálták, 1000%-ban tudtam, hogy nem sikerült. Úgy mentem el, hogy oké, tudjuk le, minél hamarabb legyen meg a 6 sikertelen inszem.
Utána feliratkoznánk tb-s lombikra. Fizetősre eszemben sincs menni, hisz a tb-s plusz költsége is épp elég ablakon kidobott pénz lesz. De addig legalább lesz majd a feliratkozástól számítva 10-12 hónapom meggondolni, egyáltalán akarok-e vele foglalkozni.
Az alapbetegségem az IR+PCOS. Az IR-t diétával és sporttal szépen helyrehoztam, cisztáim nem voltak és jelenleg sincsenek. A vitaminszedést mióta lemondtam a dologról, minimalizáltam, de E-t és D3-at még szedek. Hiába fogytam le 30 kg-t, hiába javultak az eredményeim, tényleges eredmény nincs, még egy vetélést sem tudok felmutatni (ami legalább bizonyítaná, hogy képes vagyok teherbe esni).
28N
"ja,nem kell gyógyszer? remek.Végül is akkor esel teherbe amikor csak akarsz...
bírom az ilyen nőket,nyafogni tudtok,de még a gyógyszert sem vagy hajlandó beszedni. "
Mennyire vagy te szakavatott a témában? Áruld el, mi az a csodabogyó, amit nem vagyok hajlandó beszedni, és szerinted attól lesz a gyerek? :) Tényleg áruld el, mert baromira érdekelne.
Mert ha Metforminra vagy a többi gyógyszerre gondolsz, amit IR mellé szedetnek, akkor elárulnám, hogy egy csomó IR-esnek nemhogy nem javít, de ront az inzulinján. Mégis ahelyett, hogy lefogynának (ha elhízottak) vagy mozognának, letudják annyival, hogy beszedik a bogyót. Én ellenben azt mondtam, első körben megpróbálom a diéta+mozgás kombót, HA nem segít, akkor jön a bogyó. Adtam neki 9 hónapot, ez idő alatt leadtam 30 kg-t, és rászoktam a napi kemény edzésre. Olyan javulást produkáltam, hogy nem akarták elhinni. Milyen gyógyszert kéne még a fennmaradó nagyon enyhe IR-emre szedni, ha a brutális IR-t ennyi idő alatt letornáztam? Kockáztassam meg, hogy a doki rosszul lövi be az adagomat, és megint elszáll az inzulin? Ha nem javultam volna, úgyis elmentem volna, mert akkor már nincs vesztenivaló. Most már lenne, mert kiderült, hogy a módszer működik - gyógyszer nélkül.
Utolsó válaszadó!
Sajnálom a két vetélésed. :( Sokszor gondolkodom rajta, melyik rosszabb: sosem teherbe esni, vagy teherbe esni, és elvetélni. Talán vetélésnél legalább megvan a vigasz, hogy tudod, képes vagy teherbe esni. Én néha ezért örülnék (ez így hülye szó, tudom!), hogy legalább egy kémiai terhességem lenne. Mert így sok mindenben bizonytalan vagyok: van-e igazi peteérésem, van-e petesejtem, képes-e megtermékenyülni? Ez mind csak majd lombiknál derülhet ki, inszemnél bizonyosság nincsen.
Ugyanakkor nem tudom, hogy viselném akár 1x is, hogy végre x idő után teherbe estem, elkezdek halkan örülni (mert sztem hangosan úgysem mernék), aztán pofára esés. :(
14-es válaszoló vagyok. Pár napja megkaptam az immun kivizsgálás eredményét. Antifoszfolipid szindróma. Véralvadás gátló szedés + ha terhes lennék minden nap heparin inyekció.
Nem térek magamhoz....
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!