Támogatnátok egy kicsit lelkileg? Újra nekivágunk.
Hosszú-hosszú történet de meg kell osztanom :(
9 évet külföldön éltünk... nyelvtanulás,munkakeresés stb volt ott elég stresszes szituáció mire "beilleszkedtünk". KB 5 éve úgy döntöttünk, kivizsgáltatjuk magunkat itt az idő akkor voltam 31 éves párom 37, évek óta nem védekeztünk tehát baba jöhetett volna, ha akar szinte idő se volt arra hogy én rágörcsöljek és őszintén? Szerintem nálam még valami pszichés gát is akadály lehetett/lehet.. gyerekkorból visszamaradt ,vagy én maradtam gyerek és félek a felnőtté válástól és gyerekvállalástól. Külföldön féltem volna gyereket szülni ,senkim sem volt páromon kívül aki segíthetett volna ha jön a baba. Ha bármi gondom ,bajom van. Így is egyedül éreztem ott magamat,jó volt szép volt de ennyi volt és most már itthon lakunk :)
De megjegyzem, párom lázas beteg volt mikor spermatesztre ment és meg is lett a rossz eredmény. Egyből lombikra irányítottak minket,nagyon féltem az egésztől... Két sikertelen lombik.. 3.-at már nem akartam, a hormonoktól már kész voltam és addig kitartottam és tényleg akartam a babát de mivel nem jött össze a második sem összetörtem és újból elhatároltam magamat a gyerekvállalástó, mert nem akartam felnőni és magam is gyerek voltam. Párom eredménye viszont minden tesztnél egyre jobb lett. Akkor itthon elment dokihoz ő is azt mondta hogy ezzel az eredménnyel már simán lehetne baba.Nekem nincs szervi bajom, semmi akadály testileg , talán ezért is a legnehezebb megérteni miért nem sikerül.
De most megint újra belevágunk ,egyre érzem az izgalmat, a lelkesültséget magamban de egyre jobban félek is.. Kavarog a fejemben minden: vajon mi van velünk amiért nem jön a baba? Vajon lehet nekünk egyáltalán? Vajon így éljük le életünket ? Nélküle? :( Most már végre ébred bennem az anyai ösztön így 36 évesen VÉÉGRE, a vágy,hogy jöjjön a baba, már ennek is örülök, de tartok tőle,hogy ez már megint nem lesz egy könnyű menet és a vége lombik lesz.
Esetleg valaki hallott már olyan esetet ahol nem volt gond mégse jött a baba sok-sok éven át ,aztán orvosváltás ,vagy klinikán mégis tudtak segíteni, rájöttek mi a gond?
Köszönöm ha írtok!
:)
Békéscsaba, Dr. Szeberényi Zsolt
Olvastam ,kerestem ,kutattam annyit errefelé,hogy kihez menjek,aztán mivel sokszor kibökte a szemem a neten a neve rákerestem jobban és nem hiszek a véletlenben tehát ő a kiválasztott :D
Nem akarok sok felesleges kört futni, róla sok jót olvastam, országosan a top5-ben benne van szakmabeliek toplistáján. :) Ha megint lombik lesz a vége akkor a Győri Kaálit fogjuk megcélozni, de erre nem akarok még gondolni se, hátha nem is kell.
Lehet doktorúr megnézi a leleteimet és aszondja : Ott a gond :D erre gyógyítószer és kész is ,mehetünk haza ..
Na de viccet félretéve, remélem,hogy tényleg tud értünk tenni valamit és mond valamit,mert eddig csak ennyit tudunk: ?
Támogatás kellett :) és jólesett kiírnom magamból.
Köszönöm ,hogy írtatok jólesett.
válasza:Szia! Csak, hogy tudd, nem vagy egyedül: 6 éve szeretnénk babát, de eddig még nem érkezett el a mi időnk... Nálam vannak gondok ugyan, de ezek külön-külön egyértelműen nem okoz(hatná)nak meddőseget. Páromnál nincsenek gondok. Mi sem görcsöltünk az elején a témán, csak 3 év után jelentkeztünk kivizsgáláson. Voltak sikertelen inszeminációink és 2 sikertelen lombik is. A lombikoknál mindig sok a petesejtem, de alig lesz embriónk, fagyasztani egyik alkalommal sem tudtak...
Én is megzuhantam a lombikok után, én is voltam kineziológusnál és sokat segített, hogy hogyan kezeljem ezt az egészet...
Hamarosan indul a 3. lombikunk; minden lehetséges kivizsgálást megcsináltattunk, így tiszta a lelkiismeretem, hogy mindent, de mindent kizártunk. Végig csináltam Harkányban a meddőségi kezelést is. Nagyon ajánlom, 3 hét, sokaknak segített már!
Sok erőt, kitartást és hitet kívánok!
Köszi hogy megosztottad ..és az ötletet is :)
Én is tiszta szívből kívánom,hogy nektek is sikerüljön! Sikerülni is fog!
válasza:
válasza:Szia! Mi 5 éve várunk a babára. Már mindenféle vizsgálaton voltunk, de sokáig derült ki az ok. Aztán kiderült, hogy enyhébb endometriózis, de a műtét után sem lett eredmény. Több orvos látott, többféle kezelést, módszert végigpróbáltunk, testileg-lelkileg kikészültünk.
Nemrég elmentem egy természetgyógyászhoz, és most azt mondom, sokkal hamarabb kellett volna! Már az első alkalom után elmúlt belőlem a szorongás, mert végre emberként kezeltek. Majdnem ugyanannyit fizettem, mint a nőgyógyászomnak, de azért cserébe nem csak 10-15 percet szánt rám, hanem egy bő órát. Kikérdezett a testi tünetekről és arról is, hogy lelkileg hogyan éltem meg. Nem választja külön a kettőt, hiszen hatnak egymásra! Speciális étrendet írt elő, és különféle kezelésekre járok hozzá. Nem tudom, összejön-e majd a baba, de az biztos, hogy pár hét után sokkal jobban érzem magam a bőrömben, normális embernek érzem magam, nem egy selejtes sz.rkupacnak, és sokkal bizakodóbb vagyok, nem szorít úgy görcsbe az újabb kudarctól való félelem, mint korábban.
Első :) na akkor ha úgy érzed,hogy váltani kell, akkor menni kell. Nem hiszek a véletlenekben mint már írtam.
Sajnos egyeseknek végig kell járniuk az akadályokkal teli utat mire szülők lehetnek. Míg mások lehet más téren találkoznak szembe a nehézségekkel. Kinek mi adatott, de az ember hiszem, ha rájön ki is ő valójában, és felismeri igaz önmagát, akkor megteremtheti maga körül azt amire csak vágyik. Én már "dolgozok" rajta, eddig mindenben szerencsém/-énk volt, most hogy végre úgy érzem eljött az időnk most majd a babával is szerencsénk lesz. Ennek így kell lennie. :) Bocsi egy kis spirituális maszlag is kiíródott belőlem :D
Kedves utolsó sajnálom amin ti is átmentetek, de bízok benne,hogy rátaláltatok a jó útra ami megadja nektek is a várva várt csodát.
válasza:Hát belőlem meg ugye az anyaság iránti vágy hiányzott. Már ezért is frusztráltnak éreztem magamat, hogy nem tudtam mi velem a gond. A másik oldal meg ugye,hogy nem jött magától és segítséggel sem.
Elfogadni ,elfogadom ha nem lehet, de még itthon is megér egy próbát és hiszem ha sikerül az igazi anyai ösztön is beindul nálam :) Valami már elindult, valami érzés,hogy ugrojunk neki, tehát nem szabad csak úgy hagyni, meg kell adnunk neki az esélyt.
Pozitívnak lenni pláne azoknak nehéz akik nagyon akarják már és szenvednek. Tehát könnyen beszélek, mert nekem ilyen érzésem sose volt,na jó valami csak volt lombik alatt,de az is olyan természetes várakozás.
Tehát mindenkinek fel a fejjel, és kívánom ,hogy sikerüljön mindannyiunknak!!
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!