Van itt más kismama is, aki PCO-s, és mindenféle kezelés nélkül esett teherbe?

Én sem kaptam semmilyen kezelést, még nem is terveztünk babát. 17 éves koromban derült fény a PCO-ra, mert akkorra már gyanús lett, hogy 1 évben jó, ha egyszer megjött. Mivel még fiatal is voltam, így nyilván még gyereket sem akartam, nem is foglalkoztam vele, szinte picit örültem is, hogy annyira nem kell fogamzásgátlással foglalkoznom (azért szedtem fogamzásgátlót, de sokszor tartottam fél éves, vagy hosszabb szünetet is, terhesség sehol :D). Az orvos azért elmondta a lehetőségeket, a gyógyszeres kezelést, meg a laporoszkópiát, de gondoltam ráérek még ezen gondolkodni. Aztán (28 évesen) egy 1,5 éves fogamzásgátló szünet után (akkor épp jöhetett volna baba, ha akart volna, minden okés volt rá), kaptam egy nagyon jó állás lehetőséget, így gondoltam újra fogamzásgátlok (bár az orvos is csak mosolygott ezen, hisz azt mondta így is eléggé gátolva vagyok ebben :D), hüvelykúpot használtam. Pár hét múlva állandóan szagokra émelyegtem, reggeli kv-t még meg tudtam inni meg még reggeliztem is, de utána egész nap nem is tudtam enni, olyan hányingerem volt. Mivel az alsó hasamra szedtem fel egy kis hájat, ezért napi 4 órát bicikliztem, emelkedőre fel-le, újra fel, nyár volt, hordtam haza a 6*2 literes csomagású ásványvizet két csomaggal, tavasszal meg névnapomkor kicsit becsiccsentettem (pedig nem iszom egyébként, de akkor majd meghaltam, annyira kívántam az alkoholt) stb. A rosszullétek miatt a háziorvos a vérkép alapján pajzsmirigy gondokra gyanakodott, így elküldött vizsgálatra, amire 2 hónap múlva kaptam időpontot (a házidoki is tudott a pco-ról, de érdekes még a vérképből sem gondolt esetleges terhességre). Én pajzsmirigyre vagy epére gyanakodtam, ugye mert éreztem fura szagokat. Az új munkahelyemen pedig elküldtek tüdőszűrésre, mert már rég voltam. Ott (hál égnek) annyian voltak, hogy élből visszafordultam, gondoltam, később is okés a dolog. Ráadásul a fogam is elkezdett fájni, 3 napig cataflamot szedtem.