Meddőségel kapcsolatos érzések feldolgozása?

Én örökbefogadtam. :) Hashimoto és endometriózis van nálam. Sosem voltam terhes, egy házasságom ráment a próbálkozásokra. A másodikban már nem is próbálkoztunk, örökbefogadtunk.

A veszteségeket (mert hiába nem volt tényleges veszteségem, ez akkor is az) terápián és családállításon dolgoztam fel.

38/N

#3

Igen, hasznosnak találtam. Megterhelő alkalmak, de nagyon tanulságosak. Mikor én vittem saját sztorit és azzal dolgoztunk, sok minden kiderült az életemről. Debrecenben jártam, egy helyi pszichológus vezette az alkalmakat.

#2 voltam.

Nekem is az van. Voltatok már lombikon? Nekem a donort mondogatják minden sikertelen lombik után, de nekem csak Brno jöhetne szóba.

Hallani se akarok róla. Egyszerűen borzalmasan feldühít az egész...

Hány éves vagy?

Én a második (nyilván sikertelen) lombik után döntöttem el, hogy minden "vadhajtást" kiirtok az életemből.

Egyszerűen nem akarok olyan emberekkel foglalkozni, akikben szemernyi együttérzés sincs. Nem akarok idióta kérdésekre válaszolni, nem akarom hallgatni a sok bűntudat keltő szarságot.

Olyasmire gondolok, hogy azzal vígasztalnak, hogy nálam rosszabb helyzetben lévő nők is addig próbálkoztak amíg.. és hogy nem szabad feladni.. mert amúgy én most mi éppen úgy döntöttünk abbahagyjuk vagy szünetelünk.

Én nekem 3 lombikom volt eddig és a legutolsóban legalább háromszor annyi hormont kaptam mint az átlag és így így csak egy petém lett ami nem termékenyult végül meg... 26 napig toltam a szurikat.. nem megy.. aki ezt nem éri meg nem fogadja el, annak nincs helye az életünkben

Én 34 vagyok és 9 éve próbálkozunk.. hidd el nem éri meg belemenni ezekbe a csatákba.

Neked a lombik teljesen reménytelen? Nekem 0.2 az AMH-m.. vagyis egy éve annyi volt.. lehet már annyi se. Nekem azt mondták gyakorlatilag nulla esélyem van.

#2

Engem anyám nem hagyott békén a gyerek témával leginkább. Két lábbal ugrált a méhemben, hogy majd ő intézkedik, tanácsot ad, én hallgassam végig, majd ő megmondja, mit kellene csinálnom, miért nem ezt, miért azt, nem kellene ezt vagy azt...

Akkor állt le a dologgal, amikor már ordítottam vele, és közöltem, hogy végig sem hallgatom, nem érdekel, hogy milyen újabb fantasztikus ötlettel állt elő, az én életem, az én méhem, én rendezkedek benne, szálljon ki az életemből és a hitvesi ágyból.

Azóta nem cseszegetett, pláne, hogy utána megvolt az örökbefogadás.

De nála például szükség volt egy ilyen erőteljes fellépésre.

Mások, ha néha szóba hozták, rövidre zártam a dolgot: ez a kettőnk magánügye, köszönjük, megoldjuk. Nem, nem kértünk tanácsot, megoldjuk.

#2 voltam.