Mikor kezdtetek belefáradni a sikertelen próbálkozásokba? Hányadik hónapnál?
És mit lehet tenni ilyenkor? Most úgy vagyok vele, hogy egyelőre nem akarom azt megint átélni következő hónapban, hogy az utolsó percekig reménykedek, akkor is amikor már tök egyértelmű, hogy meg fog jönni. Ezért inkább azt mondanám, hogy hagyjunk fel a próbálkozásokkal egy ideig, aztán akkor nem reménykedek legalább.
Szerintetek?
Mi 1,5 évnél járunk és nekem előzó ciklusban volt egy holtpont, hogy elegem van az egészből.
Nekem már a legelején, 1 hónap próbálkozás után kiderült hogy probléma van, amin nem lehet ölbetett kézzel malmozva segíteni. Amikor azt mondják hogy számolgatnod kell melyik étkezésre hány gramm szénhidrátot eszel, amikor egy étteremben az alapján választasz ételt, hogy vajon miben mennyi a szénhidrát akkor nincs olyan hogy elengedem, majd jön ha jönni akar, mert nem fog.
Endometriózisom is van, ami csak romlani tud. (erre a cukormentes mellett még glutén, tejtermék és vöröshús mentesen is kellene étkeznem, ha a pajzsmirigyem re is tartanám a diétát nagyjából fényevő lehetnék, szóval már bármit eszek azt látom benne hogy biztos emiatt nem jön össze hogy nem bírom ki hogy ezt megegyem... )
Szóval vagy dolgoznom kell rajta keményen, folyamatosan vagy feladom, de akkor annyira fel kellene adnom hogy fogamzásgátlót kellene szednem az endometriózis miatt.
És egyszerűen előzó hónapban úgy éreztem belefáradtam a keményen dolgozomba. Pár napig totál magam alatt voltam, aztán valahogy összeszedtem magam, és a millió orvos millió tanácsa alapján elkezdtem megtervezni mit hogy fogok csinálni. Az hogy van terv, hogy előre tudom a következő lépést nagyobb erőt ad. Ugyanúgy várom hogy tesztelhessek, de ha negatív, akkor ott van a következő lépés amiben újra bízhatok.
Most még egy stimulált ciklusom lesz időzített együttléttel, utána megpróbáljuk egy lombikot (inszem nem lesz, orvosi tanácsra). Már mjáus végén megyek endometriózis szakrendelésre, ahol őszre szeretnék műtéti időpontot jutni. Műtét után lehet kapunk egy kis időt spontán próbálkozni, az alatt szeretnék minden létező (fizetős) vizsgálatot megcsináltatni a 2. lombik előtt, ami - ha addig sikertelen ék vagyunk - jövő tavasz-nyár környékén lenne. Ha az sem sikerül neki futunk a 3. körnek, de közben elkezdjük intézni az örökbefogadás.
Ha 3. vagy 4. körre sem sikerül itthon akkor megyünk külföldre donor petesejttel. (Az endometriózis rontja a petesejt minőséget, egy egészséges nőtől származó donor petesejttel nagyobb az esély)
Nyilván ebbe egy csomó minden bele fog szólni. Közbe jöhetnek vetélések, koronavírus miatti műtét lemondás, meddőségi központ váltás miatti késlekedés.
De nekem erőt ad, hogy tudom mi a következő lépés.
Én fél év után “fáradtam bele”
Biztos voltam a bizonytalanban…
Teljesen elkeseredtem, hogy 6 hónap alatt semmi eredmény…holott tudtam, hogy feleslegesen csinálom ezt a negatív felfogást…
És a februári hónapban el terveztük, hogy 2 naponta leszünk együtt, február 23.-an már NEM JÖTT MEG🙏🏻🙏🏻🙏🏻🙏🏻🙏🏻🙏🏻
Ugyanúgy 13/13 vagyok.
Elkezdtük szedni az E és a D vitamint (csak úgy, férjem és én is)
valamint 2 naponta voltunk együtt, annyit még el mondanék, hogy életünk leggörcsösebb/stresszesebb hónapja volt az a bizonyos február (nem a baba projekt végett) és akkor jött össze ! 🌠
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!