Belevágnátok a lombikba, ha szabályosan viszolyogtok a procedúrától?

Mi most fogjuk kezdeni a lombikot. Én is viszolygok a tűtől és minden ilyen eü dolgoktól, konkrétan volt hogy biológia órán rosszul voltam csak attól, hogy a tanár beszélt a szív működéséről, de eszembe se jutott, hogy ne vállaljam a lombikot.

Ez egy szükséges rossz, nekem csak így lehet gyerekem, ez az utam. Másnak meg pl csak császármetszéssel, és ott nem mondatja azt, hogy félek a császártól, inkább maradjon bent a gyerek.

(Amúgy szerintem a foghúzás rosszabb. Annál rosszabb orvosi beavatkozással kapcsolatos élményem nem volt, de ne is legyen)

Nem néztem a sorozatot, de tuszoleszivast legtöbbször narmozisban csináljak, ilyenkor elernyed a test és szerintem azért szijaztak le, hogy ne forduljon le a székről.

Ami az inekciozast illeti... Ha kuderul e hogy cukorbeteg vagy, mit tennél? Inkább mist meghalnal, mint napi 3-4x inzulint szurj magadnak? Gondolj bele, a 8 éves unokaocsém élete végéig szűrni fogja magát, napi többször, egy lombikprogram csak pár hét.... Egy gyerekert ennyi kibirhato..

Mi természetes úton fogantunk, de anyukám mégis 3-3 hónapot fekudt terhesen kórházban, ahol minden nap infúziót kapott, akkor meg nem volt kanül, úgyhogy minden nap 2x szúrták érbe, sokkal vastagabb tuvel, mint amilyenek na vannak.

Én semmiképp nem vállalnám. Nem csak a tűk miatt...

Endometriózisom van, 2 műtétem volt már, szenvedek eleget ezzel is. Az én esetem más.

Azok a hormonok amiket a lombik alatt szúrni kell nem tesznek annyira jót akárki akármit mond.

Endosoknak nem is nagyon ajánlott a lombik, ezt a dokim mondta, legalábbis amikor az endo aktív.

Én úgy vagyok vele hogy ha az a baba jönni akar, akkor lombik nélkül is jönni fog. Nekem ez már a testem erőszakolása lenne.