Van még, aki a kezdetektől úgy állt hozzá, hogy valószínűleg úgysem fog összejönni a baba, mert minden másban is szerencsétlen?

Mi a férjemmel tipikusan azok vagyunk, akiknek minden olyan nyögvenyelősen, szenvedve, sok-sok kudarc után jön össze - ha összejön egyáltalán -, soha semmivel nem hullott az ölünkbe, még egy tízezres sem a sorsjegyen. Semmilyen téren, se munka, se anyagiak, se otthon. Ha valamit akarunk, akkor biztos, hogy a környezetünkben másoknak épp sikerül, csak nekünk nem.

Ez nyilván kialakított bennem egyfajta negatív hozzáállást a dolgokhoz, ami ellen próbálok küzdeni, bár nem nagyon megy, hiszen mire fel állnék pozitívan bármihez... nos, most benne vagyunk a babaprojektben, eddig természetesen sikertelenül, miközben úton-útfélen mindenki elenti be körülöttünk a terhességet...

Szerintetek van olyan, akinek az a sorsa, hogy tönkremenjen idegileg, mire bármi összejön, jelen esetben pl. a gyerek?