Két lombik között véd a törvény?

Szia.

Pont tegnap merült fel ez a kérdés nálam is. Mi még

csak időpontot kaptunk a meddőségiben. Szeptemberben megyünk. A főnököm meg pedzegeti, hogy szeptemberben lehet elküld. Nekem a meddőségiben azt mondták, már az első konzultációtól védve leszek.

Viszont egy barátnőm, pont erről ír cikket az egyik újságba, és átküldte. Bemásolom neked, hátha hasznos.

Cím: Munkahelyi jogaink IVF idején

Lead: Milyen jogok illetnek meg a munkahelyen meddőségi kezelések idején? Változik-e a munkaviszony a lombik program alatt, és ha igen, hogyan? Összegyűjtöttük, a legfontosabb munkaügyi tudnivalókat!

Gyakran hallunk történeteket arról, hogy a munkaadók hátrányosan megkülönböztetik a termékeny korban lévő munkavállalókat, a gyermekvállalás előtt álló nőket vagy kisgyerekes anyukákat. A magyar munkajogi szabályok ugyanakkor kiterjesztett védelmet nyújtanak: már a teherbeesés előtt is védik azokat a nőket, akik a gyermekvállalás céljából reprodukciós kezelés alatt állnak. Ezen párok száma pedig nem kevés: napjainkban már minden ötödik párt érint a meddőség problémája.

Kinek jár a felmondási védelem?

Először tisztázzuk: mi minősül pontosan - a Munka Törvénykönyve szerinti - reprodukciós eljárásnak? Az egészségügyi törvény szerint ilyen beavatkozásnak minősül a lombik-program, az inszemináció (mesterséges ondóbevitel), valamint a petesejt megtermékenyülését, illetve megtapadását elősegítő egyéb módszer. A védelem tehát nem csak a lombik-programra terjed ki!

A védelem kétirányú: a Munka Törvénykönyve egyrészt felmondási védelmet biztosít, másrészt munkaidő-kedvezményt ír elő az ilyen programban részt vevők számára.

 A felmondási védelem a rendes felmondás ellen véd, és - hasonlóan egyéb védett állapotokhoz, például a terhességhez - nem terjed ki a határozott idejű munkaviszonyban állókra, a munkaerőkölcsönzés keretében foglalkoztatottakra, valamint a próbaidejüket töltőkre. Természetesen amennyiben várandós leszel, a munkajogi védettség, így a felmondási tilalom már a terhesség miatt áll fenn.

 A felmondási védelmen túl a törvény munkavégzés alóli mentesítést is biztosít a vizsgálatok idejére, vagyis a munkáltató köteles elengedni a dolgozót a szükséges orvosi vizsgálatokra. Tudni kell azonban, hogy a munkaidő-kedvezmény ezen időtartamára fizetés nem jár, vagyis távolléti díjra ez az időszak sajnos nem jogosít.

Beavassuk a főnököt?

A lombikprogramban való részvétel érthetően érzékeny téma, sokan nem szívesen avatnák be a főnöküket, munkaadójukat a gyermekvállalással kapcsolatos problémáikba. Ez egyéni döntés kérdése, amit befolyásolhat a munkáltatóval való viszony, a munkahelyi közösség, a munkavállaló személyes helyzete. A törvény csak a jogi kereteket adja meg, ugyanakkor a fenti kedvezmények csak akkor illetnek meg, ha a főnököt is beavatjuk az orvosi kezelés szükségességébe. A programban részt vevők a meddőségi intézettől, kórháztól kért és kapott igazolással tudják ezt jelezni (vagyis a háziorvos ilyet nem tud kiállítani). Tehát ne csak szóban értesítsük a fentiekről a főnököt, hanem kérjünk írásos igazolást az intézettől, hogy a bejelentésnek a későbbiekben maradjon nyoma.

KERETES: Maradjon az én titkom!

Amennyiben úgy döntünk, a munkáltatót nem avatjuk be abba, hogy lombikprogramban vagy egyéb kezelésben veszünk részt, a távollétet más módon kell megoldani: szabadsággal, vagy - ha arra egészségügyi okból jogosultak vagyunk - betegállomány, táppénz igénybevételével. A jelenlegi szabályok alapján a lombikot vagy más kezelést végző intézet a beültetés vagy egyéb beavatkozás miatt nem írhat ki táppénzre, azonban ha az intézmény vagy a nőgyógyász ilyen javaslatot ad írásban, akkor a háziorvos ezt teljes joggal megteheti!

Meddig véd a törvény?

A Munka Törvénykönyve kizárólag a jogi kereteket adja meg a felmondási védettséghez! A szabályozás még viszonylag új, 2005. júliusában lépett hatályba, és emiatt kiforrott bírói gyakorlat sem alakult ki arra nézve, hogy a védelem időtartama meddig terjed ki… Ez a kérdés a gyakorlatban több problémát is felvet, például: kiterjed-e a felmondási védelem a két lombik-program közötti kötelező, három hónapos szünet idejére? E tekintetben pontosan sem a törvény, sem annak indokolása nem ad eligazítást. A legtöbb szakmai álláspont viszonylag szűken értelmezi a kérdést, vagyis a munkajogi védettséget elsősorban a stimuláció megkezdésétől a teherbeesés „kiderüléséig” terjedő időszakra vonatkoztatja. Más értelmezések szerint, mivel a szünet kötelezően előírt az egészség védelme érdekében, emiatt a szabály az esetleges sikertelen beültetés és a következő stimuláció kezdete közötti időszakra is kiterjed. További problémát okozhat a gyakorlatban, hogy a meddőségi központok leterheltsége miatt nem minden esetben lehetséges, hogy az előírt három hónap letelte után azonnal megkezdődjön az újabb stimuláció.

Hogyan ítél a bíró?

A tisztázatlan kérdések nem elhanyagolhatóak - több okból sem. Egyrészt a törvényi védelem célja éppen az, hogy a kezelés ideje alatti távollétek miatt ne érhesse hátrány a dolgozót. Ám fontos szempont az is, hogy azt se lehessen rendes felmondással, még a terhesség bekövetkeztét megelőzően, vagy akár két lombik-program közötti „pihenő” időszak alatt elküldeni, aki hosszabb ideig, akár évekig tartó programban van benne (és ezt fel is vállalja munkaadója előtt). Habár a magyar bírói gyakorlat munkavállaló-barátnak mondható, mégis figyelembe kell vennie a munkáltató méltányolható érdekeit is… Vagyis a fenti kérdéseket a bírói gyakorlat mindig a konkrét körülmények fényében, egyedileg vizsgálja.

Mindenképpen nagyon fontos a jogi védelem törvényi megléte - éljünk a jogainkkal. Való igaz: a helyzet érzékenysége miatt gyakran nehéz a titok „felfedése”… Ugyanakkor a nemrégiben, hasonló ügyekben, civil érdekvédő szervezetek által indított próbaperek és a már lezárult esetek mégis azt sejtetik, hogy a munkáltatóknak nem érdemes visszaélniük női dolgozóik kiszolgáltatottságával.

Na, a cikk is megerősit engem belül, hogy bizony nem lehet elküldeni két kezelés közt a nőt és ha mégis megteszik, érdemes a birósághoz fordulni, mert a törvény magyarázó része szerintem is egyértelműsiti azt a szándékot, hogy emiatt nem érheti hátrány a munkavállalót, márpedig a biróság ezt egyértelműen úgy fogja tekinteni, hogy a beavatkozások miatt rügták ki az érintettet.

No, nézzük az esetedet: a 2. főnök elküldhet, sőt már jelezte is, hogy nem lesz rád szükség, ez rendben.

Az 1. főnök viszont sajnos pórul járt, hiszen ő szerintünk köteles lesz téged tovább foglalkoztatni akkor is, ha nem tud neked más állást adni... Persze a valószinű forgatókönyv az lesz, hogy felmond neked (te önként el ne menj!!!), te meg elmész a biróságra, ahol megnyered a pert.

Persze ezt lelkileg nem lesz egyszerű végigcsinálni, de sajnos ez várható, készülj rá lelkiekben már most.

Fontos lenne, hogy most mielőbb IRÁSBAN, ajánlott levélben tudasd 1. főnökkel, hogy lombik kezeléseken veszel részt. A feladóvényt és a levél másolatát NAGYON jól rakd el, mert ez lesz a legfontosabb bizonyiték a per során.

Ha önként elmész, akkor egy csomó pénztől esel el, én ezt semmiképp se javasolnám. Aki munkaerő-kölcsönzéssel (kizsákmányolással) foglalkozik, annak ez benne van a pakliban, hogy a dolgozókkal ilyenek előfordulhatnak, szóval ne hagyd magad, keresett már rajtad eleget a főnök ahhoz, hogy most benyelje a fizetnivalót is...

Én küldtem a cikket. Kedves utolsó igazad van. Ami a leg borzasztóbb, hogy igazándiból a munka adó rettenet sokat nem veszít, mivel a kimaradt napokat nem köteles fizetni. Csak a munkavégzés ami vesztesége. Szörnyű, hogy még a "nem sikerül a baba" közben ezen is stresszelni kell.

Én se fogom hagyni magam, hogy 5 év után kirakjon.

De majd meglátjuk a végét.