Mit tennétek ha a 19 éves lányotok terhes lenne?

Az a körülményektől függ. Férjnél van? Külön él? Munkanélküli? Bolti eladó? Egyetemista? Ha igen, van esély hogy szülés után befejezze? Stb., stb.

Elmondanám neki hogy mekkorát csalódtam benne amiért nem vállalja a tetteiért a felelősséget, és onnantól kezdve minimálisra csökkenteném a kommunikációt. Én nem megfutamodó embert neveltem.

mit tennek? 19 evesen mar eleg erett a dontes egyeduli meghozatalahoz, igy tamogatnam benne. 19 evesen nagyon valoszerutlen, hogy egymaga is alkalmas a gyereknevelesre, es unokazas helyett nem szeretnek a szuletendo gyerek tulajdonkeppeni anyukaja lenni.

19 évesen neki kell meghoznia a döntést, és nem befolyásolnàm, főleg ha dolgozó nő, és nem tőlem függ már. (Bàr az önállóság akkor lenne fontos ha meg szeretné tartani, mert nem mindegy milyen lehetőségei vannak, vagy éppen hogy él) Valószínűleg oka van amiért nem szeretnè megtartani (otthon él, tanul, nem stabil a párkapcsolata, fiatalnak érzi magát egy gyerekhez stb). De a védekezés fontosságát átbeszélném vele újra, bàr remélhetőleg ebből majd “tanul”.....

nezd, ne hallgass az itteni karogokra, hiaba irjak, hogy elvetetni megfutamodas, gyavasag, meg hogy joga van az elethez, stb stb. eltartanod, kihordanod, szulnod, nevelned, foglalkoznod vele egyedul neked kell, egyik itteni karakterhuszar se fog odamenni hozzad ejjel egy halom penzzel, hogy most atveszi a muszakod, menj es pihend ki magad... a sajat megerzesedre hallgass, ha nem szeretned megtartani, akkor ne tartsd meg, es kesz. ne hagyd , hogy rabeszeljenek, ha szikranyi elhatarozasod sincs a gyerekvallalas mellett. kitartas.

Segítenék neki mindenben!

Támogatnám. Elkísérném a kórházba és segítenék feldolgozni ha kell.

Engem Anyukám 15 évesen leültetett, amikor össejöttem az első szerelmemmel és azt mondta, hogyha teherbeesek ne féljek elmondani Nekik, mert támogatni fognak és mellettem lesznek.