Szerintetek 20 évesen vállaljak be kisbabát?

Nem

- fiatal vagy

- fél év kapcsolat semmi

- egy gyerek nem heti három nap van veled

- anyagilag nem tudod eltartani

- legyen végzettséged, dolgozz két évet, hogy kapd a minimumot és még van kb 10 éved az első gyerekedre

Először nem bizfos, hogy a pasi hagyta ott a nőt, a férjemet is évekkel ezelőtt az exe hagyta itt gyerekkel együtt, mert ő nem élt még eleget, erről ennyit.

Viszont a leírásod alapján még tényleg ne vállaljatok babát. Teljesen más egy 4 évessel heti 3 napot foglalkozni, mint egy újszülöttel napi 24 órát. Hasfájással egész éjjel ringatni, fogfájással szintén, aztán mikor már kezd kúszni, mászni, akkor arra figyelni, hogy nehogy valami baja essen. Szóval teljesen más a 2.

Az anyagi része meg valószínűleg nem a te oldaladról van meg, így nem vállalnék.

Fejezd be az egyetemet, dolgozz egy évet, hogy kapj csedet, gyedet. Addig szórakozz, és pár év múlva jöhet a baba. Ne fogsz kicsúszni az időből. :)

A korral alapvetően nem lenne gond, ha a háttér biztosított, és késznek érzed magad, de fél éves kapcsolatba, elvált pasival... én még várnék a helyedben legalább egy évet.

(Bár az, hogy nem védekeztek, alapból elég cink, amúgy is becsúszhat bármikor.)

Miért kerül elő minden héten egy ilyen 20 éves vagyok már nem mulatozom kétnaponta és anya akarok lenni miután fél éve óriási a szerelem a 10 évvel idősebb palimmal.

Komolyan mindig ugyanaz a forgatókönyv?

NEM NEM és NEM anyám, ne legyél anya mert amit leírtál minden csak nem biztos háttér. Tudod mi az?

Emberi fizetés és nem egyetem (szülés előtt legalább 1 évig, hogy legyen GYED mert anélkül ételre se lesz pénz), több éves stabil kapcsolat és nem fél éves uramisten és az sem árt ha nem 20 éves vagy.

A csávód így is 2 gyereket pénzel veled együtt nem kell még egy harmadik is...

Azért még reménykedem, hogy egy idióta troll szórakozik ezekkel a kérdésekkel.

Biztos háttér szerencsére adott

Itt mire gondolsz? Úgy érted, hogy a szüleid (esetleg az ő szülei) vagy a párod pénzéből fogjátok nevelni a gyereket, úgy, hogy neked nincs semmi végzettséged?

19 vagyok, párommal lassan 3 éve vagyunk együtt. Én is szeretek mindent előre megtervezni, de azért ésszerű határokon belül, úgy, hogy mindent jól átgondoltam. Nagyon szeretnénk majd babát, de idén érettségizek, aztán 3 évig egyetemen tanulok és legalább egy évet dolgoznom kell persze. Csak ezek után mondom majd azt (bármennyire is azt érzem, hogy készen állok rá, hatalmas felelősség és energia), miután megbeszéltem a párommal, hogy igen, abbahagyom a fogamzásgátlót.

Lelki és anyagi biztonság az első, amik szükségek egy babához. Nekem úgy tűnik, hogy nálatok ez eléggé kétesélyes. A következő kérdésed ne az legyen, hogy "teherbe estem egy rövidtávú kapcsolatból, elhagyott a pasim, abortuszra kell mennem?" Nem ezt érdemelné az a kis élet. Ha jó a kapcsolatotok, akkor legyetek boldogok továbbra is, ahogy eddig, ne elhamarkodott döntés legyen, nagy felelősség.