Kezdőoldal » Gyerekvállalás, nevelés » Teherbeesés » Valaki elmesélné a saját...

Valaki elmesélné a saját történetét? Kicsit félek.

Figyelt kérdés
Sziasztok! Nagyon aggódom, hogy a szülés akkora fájdalommal fog járni, hogy nem fogom akarni a második, harmadik babát. Azt mondják az egyik legfájdalmasabb dolog és iszonyúan félek, hogy esetleg nagyon negatív élményt hagy. Akiknek több gyereke van ez hogyan történt? Olyanok válaszát várom, akiknek tényleg erős fájdalommal járt és utána mégis minden vágya volt egy másik baba is. Elnézést, ha nagyon hülye a kérdésem, de komolyan már hetek óta ezen gondolkozom. Ki nem állom magamat. Egyébként nem várok babát, csak egyszerűen nem hagy nyugodni ez a gondolat. Nagyon köszönöm mindenki válaszát!
2010. máj. 28. 15:30
1 2
 11/15 A kérdező kommentje:
Nagyon aranyos történetek, nagyon köszönöm :):):)
2010. máj. 30. 19:31
 12/15 anonim ***** válasza:
100%
Szia! Én az első lányommal nagyon féltem a szüléstől. Nem tudtam mi vár rám, nem volt még ekkora lehetőség a tájékozódásra, és nem tudtam mi fog történni. A hónap csodálatos volt, nem is gondoltam hogy ilyen szép lesz! Aztán eljött a pillanat, amiről nem is gondoltam volna hogy ez a szülés, mert a gyomrom fájt. És az orvoshoz amikor elmentem kétségbe esetten kiabált hogy azonnal készítsék a szülőszobát 4 ujjnyira tágult a kismama! Na onnan leperegtek az események pillanatok alatt, de arra emlékszem hogy a páromnak megígértem, hogy soha nem szülök több gyereket, és ha vége ennek a rémálomnak, akkor kivágom otthonról ha hazamentünk, mert miatta van minden:):):)! És amikor megszületett a kislányom, az az érzés amikor kijött, hát az semmihez nem hasonlítható. Az a megkönnyebülés ami utána jön.........hát, lerírhatatlan!!!!! És a 2.lányomnál ugyan ezt mondtam. Aztán jött a 3., a 4. és az 5. lányunk. És mindegyiknél azt mondtam : többet nem! De csak addig fáj, amíg ott vagy. Amint kezedben tarthatod azt az édes csöpp babát, akit a szíved alatt hordtál hónapig, a világ legcsodálatosabb érzése fog elönteni, és nem fogsz már azzal törődni, hogy mi volt, és mennyire fájt! Csak a babád körül fog forogni a gondolatod, és semmi más nme érdekel majd már, csak hogy mielőbb vissza kapd, és szoptathasd majd őt, a karodban legyen, és melletted pihegjen.
2010. máj. 30. 21:45
Hasznos számodra ez a válasz?
 13/15 anonim ***** válasza:
100%

Nekem két gyermekem van. A kislányommal mintaszülésem volt. Én mindenkinek olyat kívánok. Másfél óra alatt megszületett. A kórházban indult be (Nem kellett otthon filózni,hogy most akkor induljunk, vagy még ne?)Tök gyorsan tágultam, mire felocsúdtam, kislányom már a mellkasomon pihent. Biztos fájt, de őszintén mondom, nem emlékszem rá.

A második szülésem fájdalma már "kicsit" mélyebben belémivódott. Szintén gyors volt, burokrepesztés után kb. 2és fél óra, de azt én nagyon megszenvedtem. Komolyan mondom, azt hittem, ott a szülőágyon fogok meghalni. Volt egy pont, amikor úgy voltam vele, hogy mindegy, hogyan, de valahogy szedjék ki belőlem. Összeolvadtak a fájások, még a tolófájások is. Felakadt a szemem, szóval nagyon nehéz volt. Végül mégiscsak sikerült megszülnöm a kisfiamat. (4200gr volt) Rögtön utána azt gondoltam, nem tudnám még egyszer végigcsinálni...Pár hét múlva már nem voltam ennyire borúlátó. Azóta eltelt 2év, és remélem, hamarosan egy újabb pozitív teszt tulajdonosa lehetek. Imádtam a terhesség minden pillanatát, annak ellenére is, hogy rosszullétekkel és hányásokkal volt tarkítva mind a kétszer. Boldog vagyok, hogy Nőnek születtem és én szülhetem meg a gyermekeinket. Ez egy csodálatos ajándék, aminek a gyümölcse a legédesebb!

2010. máj. 30. 22:09
Hasznos számodra ez a válasz?
 14/15 anonim ***** válasza:
Szia...embere válogatja, mivel túl magas volt a vérnyomásom és aceton és fehérje volt a vizeletemben így megindították a szülést...de nem kaphattam semmi féle fájdalomcsillapítást..még egy rohadt bogyót sem, azt mondták a vérnyomás miatt...mai napig sem hiszem...lényeg, fájdalomcsillapítás nélkül szültem..azt hittem ott döglök meg..de nem a szülés miatt...hanem a varrás miatt...mivel mindent élesen érzetem..semmi fájdalomcsillapító............ahogy varrták az eleven szöveteket, húst...elájultam a fájdalomtól..tíz év telt el azóta..és még most kezdtünk újabb projectbe baba ügyben...de már most be vagyok szarva...
2010. máj. 31. 09:29
Hasznos számodra ez a válasz?
 15/15 anonim ***** válasza:

Én kétszer szültem. Szülés előtt, amikor még nem voltam terhes, komplett halálfélelmem volt, amikor a szülésre gondoltam. Aztán, beköltözött az első bébi, és már nem gondoltam rá. Úgy voltam vele, mostmár itt van, nincs mese, meg kell születnie. Nekem előtte az orvos azt tanácsolta, hogy arra gondoljak minden egyes fájásnál, hogy ezzel is közelebb vagyok a végéhez. Mindig arra kell gondolni, hogy ez is megvolt, ez is megvolt.


Barátnőm azt mondta szülése után, hogy hidd el, fáj, de rögtön miután kibujik a baba, olyan, mintha egy sörrel a kezedben ülnél egy nyugágyban. Ezt nem hittem el! És tényleg, szülés után közvetlen már semmi gond nem volt. Csak az öröm!


Nálam egyébként az vált be, hogy tudatosan próbáltam meg csinálni. Próbáltam odafigyelni, hogy igen, ez így van rendjén, hadd fájjon, akkor tágul jól, erre gondoltam. Nekem utólag nagyon pozitív volt, annyira, hogy 5 hónap múlva ismét terhes is lettem :)

2010. máj. 31. 12:58
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!