Valaki elmesélné a saját történetét? Kicsit félek.

én bent voltam a kedvesemmel a szülésnél. végig azt mondta, hogy neki ebből elege van, következőt csak akkor, ha én szülöm meg.

aztán amikor odarakták a hasára a lányunkat, azt mondta, akkor pihenne egy fél órát és jöhet a következő. :)

A női test okos.. terhesség idején olyan dolgokat is termel, amivel a szülés okozta negatív élmény (ha nem is teljesen) de törlődik:)) Tudósok tanulmányozták ezt a dolgot, olvastam valahol.

Ez azért van így, hogy a fájdalmon túllépve a nő újra vállaljon gyermeket, de biztos vagyok, hogy a gyermekkel történő első találkozás is törli a fájdalmat.

Egyik barátosnémmal beszéltem közvetlenül szülés után, és pár hónappal rá az élményeiről. Közvetlenül szülés után, még voltak benne kétségek és mondta, hogy nagyon fájt, de pár hónapra rá, már erre nem is emlékezett.. azt mondta, hogy nem volt semmi extra fájdalma.. Mintha nem ugyanazt az embert kérdeztem volna újra.:))

Mikor terhes voltam,én is sokat foglakoztam a témával,h mennyire fáj,hallgattam mások véleményét,olvasgattam könyveket,újságokat,majd rájöttem,h biztos fájni fog.Egyik vérvételen az asssony,aki vért vett tőlem,mondta,h neki azért van egy lánya,mert nagyon fájt neki a szülés és nem volt képes mégegyre.Na,még jobban beparáztam.Aztán eljött a nagy nap,tényleg fájt,iszonyatosan,utána azt mondtam pár napig,h soha többet.Eltelt másfél év,és hónapok óta megint próbálkozunk a másodikkal,nagyon szeretném mégegyszer végigcsinálni a terhességet is,és a szülést is.A kilenc hónapot nem tudod semmihez hasonlítani,főleg mikor már mocorog benned a babád,gyönyörű élmény marad.Szóval az ismik között is,rokonság,család,nem tudok olyan embert,aki megállt volna egy gyermeknél.... :)

Főleg mikor a kezedben tartod a kisbabád,el fogod felejteni a több órás fájdalmat....

Szerintem természetes, hogy félsz, hiszen nem tudod mi vár rád. Viszont sokmindennel lehet oldani a benned lévő feszültséget. Pl: olyan orvost választasz, akiben megbízol, a kórház is fontos, hogy olyan legyen, ahol biztonságban érzed magad, és jólfelszerelt- én pl a SZent Imrében szültem (kb 3hét és a másodikat is ott fogom :-)), aranyosak a szülésznők, a körülmények jók.

Ezenkívül pl ha kismama leszel ajánlom neked a kismamajógát. Rendkívül jól oldja a feszültséget és a félelmektől is jól megszabadít,lelkileg jól felkészít a szülésre. Én jártam, és bár az első szülésem nagyon gyors és komplikációmentes volt- a másodiktól nemhogy nem félek, hanem már annyira várom! :-) Biztos vagyok benne, hogy csodálatos lesz!

Ha kismama leszel, a rossz és negatív dolgokat kerüld el, a félelmeket - főleg a szüléssel is el kell felejtened- mert minél jobban félsz, annál nehezebb lesz a tágulás is.

Egyébként fáj a szülés, akárki akármit mond, ez így van, de ahogy rád rakják azt a kis csomagot a mellkasodra- mindt a delete gombot nyomnák meg vele. Megszépül az emléke, hiszen egy csodálatos dolog egy szülés-születés!

Hidd el, hogy akarni fogod a harmadik babát is, nehogy az elsőt!

Azokat, akik mást mondanak, ne is halld meg!

Mielőbbi babásodást kivánok neked, a kismamaság is maga a csoda! Kivánom, hogy éld át minél előbb.

Kicsit kilógok a sorból,mert én császárral szültem.Sokan azt mondják,hogy az semmi,nem is szülés,csak úgy kikapják belőled a babát,és el is van intézve a dolog.Szinte ajándékba kapjuk a babánkat.

Hát szerintem ez sem igaz teljes mértékben.Nekem nem hatott teljesen a gerinc érzéstelenítés (spinál),és így a műtét során igencsak éreztem fájdalmat.Utána sem olyan egyszerű az első felkelés,elöször a mozgás.

De mindennek ellenére iszonyú jó érzés,ezt szavakba nem is lehet leírni,milyen jó érzés amikor a babádat melléd teszik, szeretgetheted,puszilgathatod. Ez a legjobb érzés a világon! Nagyon szeretnék a 10 hónapos kisfiamnak tesót.Remélem nemsokára végigélhetem a várandosság,szülés,akár császár élményeit.A fájdalom elmúlik,a gyerekeid maradnak. és csak ez számít egy anyának. Kívánom,hogy minnél előbb megtapasztald ezt az érzést!