Második gyerek vállalása, hogyan lehet ezt eldönteni?
Figyelt kérdés
Mindig is 2 vagy 3 gyermeket akartam kis kor különbséggel. A kislányom korábban jött, nehéz volt az eleje, sokat sírt, napközben szinte állandóan. Nekem gyermekágyi depresszióm lett (nem részletezem de soha olyan mélyponton nem voltam). Most lassan 3 éves lesz, a depresszióm elmúlt (illetve időnként vannak hullámvölgyek de egyáltalán nem vészes már)... és eljött a pillanat, h úgy érzem jó lenne tesó. Ugyanakkor a sok "pro" mellett jópár "kontra" van. Szeretnék tesot, mert nem akarom, h egyke legyen, nem akarok már ennél is nagyobb kor különbséget, szeretnék újra babázni (remelem másképp alakul mint először). DE mivan ha nehezebb lesz, ő is túl korán jön, megint előjön a depresszióm... rengeteg kétely van bennem és rengeteg félelem. Hogyan dontsek? Kell ezen egyáltalán ennyit agyalni vagy vágjak bele? Legyszives ne írjatok, hogy akkor vállaljam ha minden porcikámmal akarom, mert nálam ez a kislanyomnal sem volt így, nem várhatok erre az érzésre. Nyilván szeretném, de inkább szeretném is meg nem is, ez nálam teljesen ambivalens.
Nekem volt depresszióm az első gyerekemnél. 2diknál harmadiknál nem. Lelkileg készültem is és tudtam mi mindenre figyeljek magamra oda és ami a legfontosabb az előzőből teljesen meggyógyultam. A második gyereknél nem tudtam egész nap a lakásban lenni, mert bölcsis volt és kellett vinni játszótére. Már volt tapasztalatom a védőnő is másként állt hozzám.
2017. aug. 18. 15:48
Hasznos számodra ez a válasz?
12/15 A kérdező kommentje:
Köszönöm a valaszokat!
2017. aug. 18. 23:49
13/15 anonim válasza:
Tudom, könnyű mondani, ha nem járok ugyanabban a cipőben, de szerintem azért válhattál depissé, mert túlagyaltad a gyermekvállalás-dolgot. Nem szabad. Persze,az eleje az esetek többségében nagyon megterhelő (a nemalvás csak a jéghegy csúcsa), de ahogy fejlődik a abba, úgy lesz egyre könnyebb, mint láthatod is (hacsak nem beteg, sérült gyermek születik, de az ugye alapból más tészta, mint a "csak problémás" egészséges gyermek).
Szülésed amúgy milyen volt? Sokszor az is befolyásolhatja ám tudat alatt a dolgok alakulását.
2017. aug. 20. 14:42
Hasznos számodra ez a válasz?
14/15 anonim válasza:
Én tökéletesen megértelek. 2 éves a kisfiam, szerettem.is volna meg féltem is tőle, a férjem már régóta kesz volt rá. Akkor a kolleganőmtől kaptam kedvet, plusz nem jött össze a munkahelyváltás sem igy belevágtunk. Álomterhességem vokt, most a nehézségekkel együtt is azt mondom hogy szuper itthon babázni. Mégis félek a kistesótól ugyanúgy. Szerintem ez normális. Nem mindenki dönt könnyen és határozottan. Mégis most megint belevágunk, és hiszem hogy minden szuper lesz. Ha arra vártam volna hogy azt érezzem hogy teljesen kész vagyok a gyerekvállalasra még most sem lenne gyerekünk. Én is hiszem hogy több a pro mint a kontra, főleg egy szuper férjjel az oldaladon. Szurkolok neked hogy minden úgy legyen ahogy szeretnéd.
2017. aug. 20. 16:14
Hasznos számodra ez a válasz?
15/15 A kérdező kommentje:
Nagyon kedvesek vagytok, köszönöm!
A szulesem sem volt túl "jó", már ha egy szülés jó lehet... természetes, bababarát szülésre készültem, de korábban is jött és nem is volt jó pozícióban, így csak a császár jöhetett szóba (amire egyébként nem készültem fel,se a kora szülés se a csaszar eszembe se jutott)...
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
válasza:
válasza: