6hetes terhes vagyok, mikor apukanak elmondtam annyit mondott hogy ker par napot hogy atgondolja a dologokat, szerintetek hogy dont?

Ne haragudj, de én egy kicsit sérültnek látom a te hozzáállásodat is a kapcsolatotokhoz. 10 év után már nem lehet szerelemről beszélni? Ez nem az éveken múlik. Mi a férjemmel 14 éve vagyunk együtt és még mindig szerelmesek vagyunk. Ha neked ez így jó és megfelelő, akkor minden jót kívánok és boldog babavárást!

Lassan 11 éve van szerelem nálunk. 2 gyerek után is. Pedig sok sz@rt megjártunk mi is.

Mi 17 éve vagyunk együtt,és szerelmesek vagyunk egymásba! 3 gyerek után is tinik módjára tudunk szerelmetesen összebújni.. az már régen rossz ha 10 év után már így lelapult a kapcsolat...akkor annak már lőttek. Azt veszem ki a válaszaidból,neked végül is "hóóót"mind1 hogy apus mit akar! :D Te megszülöd,ő meg fizeti majd a gyerek tartást,néha megnézi aztán cső!A lényeg az,hogy Te már anya akarsz lenni,ami nem rossz dolog,sőt... nekem is van 3 gyerekem.. csak boldogan élek az apjukkal már lassan 20 éve..ez a nem mind1.És hiába írod a pénzt,meg az ingatlanaidat..azzal kitörölheti a gyerek majd a fenekét,mert normális családi háttere meg nem lesz :( már sajnálom csórit. A kérdésedet nem értem..mert nincs is igazán kérdés! És nem nagyon dilemmázol..csak tippeket kérsz,vajon hogy dönt apus?! Veletek marad és melletted majd nőzik,és kicsapong majd,vagy spontán nyitott kapcsolatban éltek majd és "boldogan" nevelitek a közös gyereket...netán közli,hogy ok szüld meg,legyél anya,ő sátrat bont,és lemond a gyerekről...még a nevét se kapja majd meg..nem hogy az apai figyelmét,és a gyerek tartási díjat. Gondolkozz el ezeken is ám,nem feltétlen veszi a nevére..jaj de sok ilyet látok manapság....az unokatesóm 40 éves,és pont így volt mint most te,és pont elhagyta a "kedvese",és pont még a nevére se vette,és pont lesz....ja a gyereket.. mert nem akarta...vigyázz!!. én alapvetően abortusz ellenes vagyok,de az ilyen "agysebész nőknek" javasolnám!! A gyerek érdekében!!!!!!!!!!!!!!!!!!

Szeretnéd a babát azt írtad, akkor is ha veled marad,ha nem. Kicsit úgy érzem,mintha ez a baba szempontjából részlet kérdés lenne(perzse tudom,hogy nem az). Tudod mi lesz (és jobban jársz ha nincsennek illúzióid-lehetnek persze,de attól csak átmenetileg lesz jobb), egyik percben veled lesz, aztán átgondolja,majd nem kell neki ez az egész,kis idő múlva mégis jó lenne veletek lenni. Utána világra jön a csöppség...jaj de cuki,olyan jó,hogy apa vagyok,mennek az fb képek stb...haza mentek és amikor realizálódik benne,hogy a picúr nem csak eszik,alszik,hanem néha sír is(van amelyik baba kimondottan sokat),akkor megint nem kell neki ez az egész,rosszabb esetben a fejedhez is fogja vágni,hogy nem is akarta,majd elmegy újra,talán visszajön,talán nem és így tovább. Az pedig csak egy másik tündérmese,hogy azért nem fog magatokra hagyni mert tudja milyen apa nélkül felnőni...tudja persze, rossz...de ő is felnőtt apa nélül,nem? Ha tényleg szeretnéd ezt a babát akkor tervezz nélküle,igy nagy csalódás nem érhet,azt irtad el tudod tartani,szeretet tudsz neki adni,és talán találsz magad mellé egy olyan párt aki jobb társ tud lenni mint akinek gyereket készülsz szülni.