Mit döntenétek? Párkapcsolatban lévő férfitól teherbeesni?

Több tényező is meghatározná, hogy hogyan döntenék egy ilyen helyzetben. Először is, hogy én magam akarom-e a gyereket. Ha én nem akarom, akkor nincs további kérdés.

Ha mindketten akarjuk, akkor az se mindegy, hogy az apajelölt hogyan képzeli a jövőt. Továbbra is titokban (már ha eddig titkos volt a viszony), esetleg nyíltan felvállalva. Vállalja-e hivatalosan az apaságot, ha nem is él velem, fizet-e gyerektartást, részt akar-e venni a gyereknevelésben. Ez lehet, hogy gázosabb helyzet, mintha egyedül nevelném a gyereket. Esetleg az apa szeretne-e velem élni ezek után?

De ha én akarnám, a férfi nem, akkor azt kell megfontolnom, akarom-e a gyereket jobban, mint őt. Meg persze, hogy tudom-e vállalni egyedül.

Egyre nem használnám a helyzetet semmiképp. Arra, hogy a férfit ezzel "új családdal" erőszakkal megpróbáljam elszakítani a régitől, ha már máshogy nem ment, mert amúgy a gyerek annyira nem lenne szívem vágyása, csak szeretnék kitörni a szerető státuszból.

Sose voltam szerető, meg nem is leszek. A véletlen terhességekben sem hiszek.

De tegyük fel, hogy...

Ebben az esetben nem tartanám meg a gyereket, mivel nyilván nem adottak a körülmények ahhoz, hogy felneveljem, és nem lenne apja. Az ő apja egy másik családhoz tartozik, egy másik gyerek apja, még csak gyerektartást se lehet kérni úgy, hogy ne derüljön ki a létezésem.

Sőt, borítékolhatóan a fenti okok miatt a szeretőm se akarná a gyereket.

Mivel amúgy is kínos lenne magyarázkodni a saját családom és barátaim előtt, hogy kitől vagyok terhes (mivel a szeretői státuszt szégyellném, így biztos hogy nem is tudna róla senki), rájuk se támaszkodhatnék nyugodt lélekkel.

Igazából forgatom a kérdést, meg ízlelgetem, de annyira idegen tőlem, hogy a legnagyobb lelki nyugalommal rávágom, hogy elmennék abortuszra. Elvégre a kérdés pusztán elméleti.

Nem lepontozni kell, hanem elolvasni az ott olvasHATó szöveget: "Hasznos számodra ez a válasz?"

És ha nekem vagy bárki másnak a válasz nem hasznos, akkor nyilván a piros jelet fogom megnyomni. Ja és megsúgom, nem csak a kérdező tudja ezeket nyomkodni! :DDD Ennyi! Más (értelmes) ember is így csinál, nem ész nélkül nyomkodja a zöld kezecskét ugye... ;))))))))

6-os vagyok.

Ugy birom ezt a "csalad szent es serthetetlen" gondolkodast. Mintha minden csalad tokeletes lenne, a feleseg jo anya es tarsa a ferjenek, ez forditva is igaz, es azert vannak egymassal, mert annyira szeretik es tisztelik a masikat.

"Egy csaladot szetzuzni, undorito vagy!"

Ja, koszi. Ha az nem szamit, hogy nem en vagyok az elso, es az apuka mar reg mashol keresgeli az oromot, akkor ehhez kit szolsz?

A tokeletes, serthetetlen csalad szuleteserol:

"Hogy talalkoztatok?"

"Egyetemen."

"Akkor meg jol elvoltatok nem?"

"Hat igen, de... De az egyetemem mindenki ugyanazt csinalja: tanul es bulizik. Nem derul ki, hogy a masik milyen. Aztan ennek az idoszaknak vege, es kiutkoznek a kulonbsegek, az egyik menne a masik maradna."

"Es ha kiderult, hogy nem illetek ossze akkor megis miert vetted el?"

"Hat teherbeesett... akkor meg mar el kellett."

Tessek basszus! Teherbeesett es mar el kellett igy venni. 3 gyerekbol, 1 tervezett. Hagyjuk mar. 4 ev alatt nem estem veletlenul teherbe.

Szoval ennyit arrol, hogy a feleseg szent es serthetetlen.

Jelen esetben asszonyka berakta a segget egy tehetos jonevu csaladba, ahol szalmat nem kell keresztbetennie, es a legnagyobb problemaja, hogy nem talalt feher elsoaldozo-cipot a lanyanak egesz kerek Budapesten - mert eletkeptelen a no!

Persze hogy mar be van biztositva a helye a szex szokoevbeb ketszer fordul elo. Es habar a baratom nagyon figyel ra, hogy ne legyen feltuno, multkor megmondtam neki a frankot: "Ugyis tudja, pontosan tudja, hogy mi megy itt. Es lexarja. Mert neki teljesen jo igy. Van egy budai haz, 3 auto, nagy vallalkozas. Mit akarna? Soha nem valna el."

Ja ezt azok utan, hogy a no a nevemet, az arcomat, mindent tud, mert ez az okos a telefonjan full nevvel es fotoval mentett el.

Ha annyira zavarna siman megkereshetett volna facen, vagy meg szemelyesen is, es elkuldott volna a pics7ba, de egyetlen egy uzenet se telefonon, se facen nem jott. Pedig mar keszultem lelkiekben, ha random nekem esik a kozeli plazaban hogyan reagalok. 😊

Ettol fuggetlenul lehet jo ember, csak hat nem jol jottek nekik ossze a dolgok, nem passzolnak ossze.

Pl. szexualisan valljuk be, pl. 30-60 perc dugasra kevesen kompatibilisek, mar csak ahogy a baratnoimmel beszelgettunk.

Én csak halkan annyit írnék, hogy nyilván elvben senki sem akar egy férfi "másodkézből" barátnője/szeretője lenni, de ez azért nem ilyen egyszerű (számos körülmény van, amely ilyenkor figyelembe veendő, s itt nem arra gondolok, hogy a férfi hisztizik, hogy a felesége ilyen, olyan vagy amolyan...); és vannak férfiak, akik elválnak (ma már a házasságok fele felbomlik), és másodszorra/harmadszorra bölcsebben, jobban választanak, egyáltalán nem biztos, hogy veled újra megtenné: hűséges lesz az új kapcsolatában.

Nyilvánvalóan előfordul a véletlen teherbeesés is, és akármilyen ez a kapcsolat, a férfinak joga van tudni, hogy terhes vagy, de a döntés a tiéd. A férfi azon vágya - esetlegesen -, hogy kihordd ezt a terhességet, nem ígérgetéseken kell, hogy alapuljon, hanem minimum az anyagi biztonságon és a szereteten (nem szerelemről beszélek) a gyerek iránt.

De a terhesség és a gyereknevelés az anya feladata és felelőssége tradicionálisan, ebben az esetben még inkább, hiszen nem tudjuk, együtt vagytok-e.

Bárhogy döntsél is, mielőtt megtennéd, esetleg beszélhetnél olyan személyekkel - névvel vagy anonim -, akiknek ez a feladata, hogy ilyenkor segítsenek: pl. szociális munkással, családgondozóval, pszichológussal stb. Lényeg, hogy ne legyenek érintett ebben a konkrét ügyben.

Végül, de nem utolsó sorban, bárhogy is döntesz, te fogsz együtt élni ezzel, így hozd meg a döntésedet.

Kívánom, hogy minél kevesebben sérüljenek!

(Csak zárójelben jegyzem meg, hogy ezen a fórumon megírhatnád, miért és hogyan döntöttél, hátha más a szavaidból erőt tud meríteni hasonló helyzetben...)

19, teljesen mindegy, hogy a kérdezővel történt-e vagy mással, a felvetéseim így is helytállóak:

1) a férfinak joga van tudni róla,

2) a nő fog dönteni és együtt élni ezzel,

3) kérhet segítséget szakemberektől,

4) nem minden férfi hűtlen minden kapcsolatában.

Miért nehéz általánosítani a választ?