Nem akarom hogy menekvés legyen a családalapítás, mégis nem látok más megoldást, mit tegyek?
Bekerültem fél éve egy munkahelyre, amit nem igazán szeretek, 30 évesen már beszéltünk többször a családalapításról, és hát valljuk be egy "nemszeretem" munkahelyről elmenni gyesre egyértelmű döntésnek tűnhet. Építkezés alatt vagyunk, ami őszre fejeződik be, addig nem szeretnék terhes lenni, mert rengeteget kell pakolnunk majd.
Viszont én félek a terhességtől, félek hogy mi van ha betegen születik a baba, stb., ezt a munkahelyet sokáig nem bírom. Váltani nem szeretnék már, de van bennem egy olyan érzés hogy tudat alatt a baba csak "menekülési eszköz" lenne, és félek hogy ez kihat az ő életére is. Nem egyértelműen a babára vágyom, hanem megszabadulni a munkahelytől... Mit tennétek? Esett már valaki úgy teherbe hogy nem különösebben vágyott a babára, de a 9 hónap alatt átértékelte a dolgot?
A helyzet hogy szeretnék is meg nem is.
Tesóméknál volt egy tragédia, a fél éves kisbabájuk szívbetegségben elhunyt, nagyon megviselt. Nem az anyai ösztönt nem érzem magamban, hanem félek az egésztől.
Lehet rosszul fogalmaztam. Férjem már nagyon vágyik rá.
Figyelj 2 év múlva ugyanide kell visszajönnöd dolgozni ha már nagyobb lesz a gyerek, úgyhogy a gyerekszülés nem jó megoldás arra ha rossz a munkahelyed. Meg egyébként se. Ráadásul gyerek mellett új munkahelyet keresni még nehezebb.
Inkább úgy vállalj gyereket ha tényleg, teljes szívből vágysz rá. Lehet, hogy terhesen átalakulnának benned a dolgok, és nagyon várnád a picit, de az is lehet, hogy teher lenne neked a terhesség, rosszullétek stb., pont azért, mert még nem vágytál rá teljesen.
A rossz dolgokon meg nem érdemes parázni. Próbálj pozitívan hozzáállni, hogy minden rendben lesz a babával stb.
Köszönöm szépen!
Őszig mindenképp várok, a nyár talán a munkahelyen is lazább lesz, aztán ősztől talán élesben tudunk próbálkozni, ha rendben lesz a ház.
Férjem szerencsére egész jól keres, ő azt javasolta hogy ha 30 évesen elmegyek gyesre akkor egymás után kettőt vállaljunk.
Így 4-5 év esne ki a munkahelyen, a végzettségemmel meg nem félek, hogy nem találnék mást utána. Ide persze visszajönnék, de annyi idő alatt talán változna néhány dolog, ha meg nem akkor otthagynám a munkát...
Én is utáltam a munkahelyem mikor eljöttem szülni, de nem ezért kezdtünk el próbálkozni, hanem már tényleg szerettünk volna gyereket. Végül majdnem 1 év próbálkozás után jött csak össze, már pont elkezdtem másik munkahelyet keresni mikor összejött a baba, ezért a régi helyemről jöttem el szülni.
5 évet voltam itthon (2 gyereket szültem), és én is mindig vártam hogy majd biztos jobb lesz a helyzet a munkahelyemen, de nem, ahogy hallom talán még rosszabb is lett...
Másik munkahelyet most nem fogok tudni keresni a két gyerek mellett, főleg hogy a kicsi most fogja kezdeni az ovit és az elején valószínű sokat lesz beteg (nagyszülői segítség nincs a közelben).
A munkakeresést még nagyon nehezíti, hogy csak 6 órás munkát tudok vállalni, hogy odaérjek a gyerekekért az oviba időben.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!