Hogyan tegyem felejthetetlenne amikor bejelentem paromnak hogy babank lesz? Mivel kezdjem, mit mondjak, mert nagy meglepetes lesz neki, nagyon boldog lesz, tudom.

elég egyszerű, de ha mi nem együtt teszteltünk volna, akkor egy kis dobozba egy masnival átkötve át adtam volna a tesztemet. vagy ha lett volna uh képem azt adtam volna neki oda.

szerintem akár hogy is csinálod, felejthetetlen lesz neki :)

Gratulálok:)

Romantikus, értelmes a férjed? Dugd el ezt a verset a táskájába, amit lehetőleg ne otthon olvasson el. Várd haza és figyeld az arcát!

Egy lélek állt...

Egy lélek állt az Isten közelébe'

S az örök napsugárban reszketett

És fázva félt,

Mert érezte, hogy vonzza már a föld,

És keserűn kelt ajkán a "miért",

Mikor az Isten intett neki: "Készülj!

Valaki ott lenn meg akar születni,

Neked szőtték e színes porhüvelyt:

Pici kezeket, pici lábakat;

És most hiába, le kell szállanod,

Öröktől fogva te vagy kiszemelve,

Hogy e testet betöltsd,

Mint bor a kelyhet, ampolnát a láng.

Menj és ne kérdezz, ennek meg kell lenni!"

S szólt a lélek: "Én nem akarok menni!

Én boldog vagyok Veled, Istenem;

Mit vétettem, hogy egedből kivetsz?

Mit vétettem, hogy le kell szállanom,

S elhagynom búsan és reménytelen

Az angyalokat, testvéreimet?

Mit vétettem, hogy le kell szállanom,

S felöltenem a gyötrő Nessus-inget,

A meghasonlás örök köntösét,

A nekem szabott hitvány rongy-ruhát?

Ki bor vagyok: a Végtelennek vére,

S láng, mely üveg alól is égig ér:

Mit vétettem, hogy bezársz engemet

Kehelybe, amely megrozsdásodik,

S ampolnába, mely romlandó cserép?!"

És szólt az Isten szigorún: "Elég!

A törvény ellen nincsen lázadás!

Ha milliók mentek panasztalan,

Talán te légy kivétel?

Mint a fiókát az atyamadár:

Kivetlek. Tanulj meg jobban repülni,

S jobban becsülni meg az örök fészket!"

S az Ige alatt meggörnyedt a lélek.

Szomorún indult a kapu felé,

De onnan visszafordult: "Ó Uram,

Egy vágyam, egy utolsó volna még;

Egy angyalt, testvér-lelket hagytam itt,

Szerettük egymást véghetetlenül,

Tisztán, ahogy csak a mennyben lehet,

Szeretném viszontlátni odalenn,

Ha csak egy percre, ha csak mint egy álmot."

S felelt az Úr:

"Menj és keresd! Lehet, hogy megtalálod." Reményik Sándor.

Már nem azért, de maga a tény miatt eleve felejthetetlen lesz, a körítés felesleges.

Én férfiként jobban örültem annak, hogy ott és azonnal elmondta a feleségem, amint visszabújt mellém az ágyba (kiment hajnalban elvégezni a tesztet), mintha napokig titkolózott volna.

Nálunk kb így nézett ki:

- Szereetsz?

- Hogyne szeretnélek!

- És ugye görögdinnye méretű hassal is szeretni fogsz?

- Hogy miiii?

- Igen, babánk lesz!

(nyakbaborulós-ölelkezős-szétpuszilgatós-sírós jelenet)

A mamiknak adtunk kis ékszeres dobozkát, épp anyák napja volt, aztán nagyot néztek, mikor egy cetli volt benne: "Hoztunk is ajándékot, meg nem is. Be is csomagoltuk, meg nem is. Oda is adjuk, meg nem is." Ha esetleg ünnepeltek mostanság valamit, és átírod E/1-be...