Munkát keresek, és elvileg találtam is, de nemrég kiderült, hogy jön a baba. Mit tegyek?

Értem én azok álláspontját akik szerint a legfontosabb az őszinteség. Csak az érdekelne, hogy ha valaki terhes lesz, utána az jogos hogy nem kap munkát? Mert 1100% hogy nem vesznek fel úgy hogy tudják, hogy terhes vagyok sehova!!! Max ismerős., De sajna nem vagyok körülvéve pénzes vállalkozó rokonokkal. Akkor mások, akik a fer döntést válsztanák, Ők inkább nem dolgoznának? És miből élnének? Persze-persze, keresske egy dúsgazdag vén fószert, vagy fogattasam magam örökbe valami milliomos szülőkkel, na de ezen kívűl? Férjem minimálbéres, én meg munkanélküli? a terhesség alatt még gyes se jár, azért ezt ne feledje el senki. (persze ez jogos) Ígyis legyek őszinte, hogy tudom, hogy az azzal jár, hogy nem tusódom majd anyagilag eltartani a gyermekem?

Tudom, hogy minden szituáció más és más, nincsenek sablonok, de engem most pontosan ez a helyzet érdekel! Ha valaki a helyemben lenne, akkor is azt tanácsolná, hogy legyek őszinte?

Szerintem ez meg amúgy is az én dolgom. Semmi köze a munkaadónak hozzá egészen addig, míg rendesen dolgozok.

Légyszíves azok akik Öszinteséget hírdetnek, most azok is válaszoljanak a kérdésemre. Felettéb kíváncsi vagyok, hogy vajon ha Ők lennének ilyen helyzetben, akkor is így döntenének, és ha igen, akkor miből élnének, vagy csak más élerébe tudnak ilyen frankó tanácsokat osztogatni. Mert ugyebár mondani könnyű!!!

De nem mindegy hogy valaki bort iszik de vizet prédikál!

16:28 kor írtnak:

Nagyon sajnálom, hogy így alakult a helyzeted :( Meg tudlak érteni. Abban is igazad van, hogy szülni szüljünk később. De... Már írtam, hogy nekem mi is volt a helyzet. Először véretlen, amit hát remélem, hogy megértessz, hogy nem vetettem el. Most meg tényleg tervezett, de lekileg csak így tudom feldolgozni, hogy elvesztettem azt a pici babámat akit egy napig úgy hoztak nekem mindig szopizni, hogy meg se fordult a fejemben, hogy beteg. Utána levő 14 napban meg kísértük kórházról korházra, és amennyi időt csak lehetett vele töltöttem. És hát az anyai ösztönök, hisz te is tudod, már akkor beindulnak mikor még nincs baba, hát még ha van, vagyis volt. Nem kívánoim senkinek, de akoi átesett ezen, azoknak szinte egytől egyig a kistesó vállalása volt. De ezt úgyse érti az, aki nem ment keresztül ezen. Úgyhogy bírálhattok, addig szerintem jogtalanul, amíg nem tudjátok hogy mit is érzek. A lényeg hogy tényleg melóra van szükségem, hisz meg kell valamiből élni. Azt még elviselné a családi kassza, hogy csak gyest kapnék, de hogy az előtte levő 9 hónapban ne dolgozzak? Na azt már tuti nem. Szerencsére már van saját ház, nincs (kevés) kölcsön. Tehát ha lesz melóm, akkor egyáltalán nem tűnik felelőtlenségnek a baba vállalása, hisz nem az utcára szülöm

Összegzem a lényeget a munkavállalók, kontra munkaadók helyzetről:

Joguk van tudni hogy van baba! OK elfogadom. De elvileg egy rendes munkavállalónak meg a kismamát is fel kell venni. tehát ha az a munkavállaló rendes, akkor mindegy hogy tud e a babáról, hisz akkor is felvenne. Ha meg nem rendes, akkor én miért legyek az? NA persze nem vallom a szemet szemért hozzáállást, de eben a mai világban azért nem szabad csak a jószándékban bízni.