Miért akartok vagy akartatok gyereket?

Én mindig is szerettem volna gyereket. Már kiskoromban is szerettem anyáskodni, kisebbeket vigyázni, talán, mert van egy nővérem, aki nem volt túl gondoskodó és másoknak mindig azt akarom adni, ami nekem hiányzik.

Jelenleg úgy érzem nem kéne és egy nyűg lenne, de 10-15 év múlva jól esne, ha lenne 1 vagy 2 gyerekem, akit szeretgethetek, felnevelhetek. Nekem ez a gyerek kérdés kicsit ilyen "bizonyítás" is, hogy igenis lehet boldog és egészséges családi életet élni, illetve anya annyi mindenre olyan érdekesen reagált, szeretném azt gondolni, hogy én majd más anya leszek, mint ő. Valamennyire biztos, kérdés, mennyiszer fogom azt érezni, hogy "basszus, mintha ő beszélne belőlem" 😅

19/l, bocsi, hogy ilyen fiatalon válaszolok, de érdekes kérdésnek tűnt és vannak, akiknek ennyi idősen tervezett gyerekük van érettségi után, na én nem ez a fajta ember vagyok

Egyrészt teljesen ösztönös érzés, gyerekkorom óta anyaszerepben láttam magam. Úgy érzem, számomra ez hozza el az erzelmi kiteljesulest.

Másrészt, lehet klisekent hangzik, de tényleg úgy gondolom, hogy a házasságunk beteljesulese a gyermek. Alig várom, hogy a szeretett férjem és a saját vonasaimat egy új emberbe osszegyurva lássam, lássam, ahogy az a pici lélek a mi testunkbol lassan cseperedik, ahogy tágul az értelme, ahogy szárnyra kap.

Harmadrészt, mindketten pozitív, optimista emberek vagyunk, szeretjük az életet, és jó lesz egy kis embert erre megtanitani, hogy az élet szép, örömteli, hogy élni jó!