Veletek tortent ilyesmi? Babara vagyom

szia!

én 21 éves vagyok, és ugyan így érzek! Ja, és van egy 4,5 éves kapcsolatom :)

Szia!

17 évesen ismertem meg a párom, azóta hol jobban hol kevésbé vágyom babára. Szerintem ezt sok minden befolyásolja. Nálam akkor ,,kellett volna,, legjobban amikor hiányzott vmi az életemből. Főleg mikor fizetésből alig jöttünk ki. Most jöhetne már, de 10. hónapja nem jön.

Most 26 éves vagyok, de baba mellett nem lehet már sehova haladni, hacsak nem kerestek havi 3-400ezret. Ne csak a szívedre hallgass! Mindennek eljön az ideje. Sok sikert és kitartást!

Szép napot.

Vigyázz! Más gyerekét dédelgetni, játszani vele, vágyni egy saját után egyáltalán nem ugyanaz, mint a sajátodat kihordani, megszülni, és FELNEVELNI. A vágy meglehet benned, de kell hozzá felelősség, képesség, megfelelő körülmények is.

Együttérzek benned, megértelek, milyen erős lehet benned a gyermek utáni vágy. Én már 10 évesen nagyon szerettem volna babát, és alig vártam, hogy végre felnőjek, férjhez menjek és gyereket szülhessek. Ez volt vágyaim netovábbja, a nőiesség végső kiteljesedése.

Mégis azt tanácsolom, hogy várj még. Ha egy gyerek egyszer megvan, akkor meglesz legalább még 20 évig. Nem lehet mellőle szabadságra menni. 20 évesen még neked is arra van szükséged, hogy élj, világot láss, tapasztalatokat szerezz, a személyiséged végső alakot öltsön (mert bár nem hiszed el nekem, de még mindig alkulóban, fejlődőben vagy). Testben, lélekben és személyiségben is ez a legmegfelelőbb idő, hogy FELKÉSZÜLJ arra, hogy egyszer teljes értékű szülő lehess.

Nem vagyok te, de a helyedben én adnék magamnak mondjuk két évet, hogy éljek, élvezzem az életet suli nélkül, végre a saját lábamra állva. Közben gyerekneveléssel és párkapcsolatokkal foglalkozó könyveket gyűjtögetnék, olvasgatnék, megtennék mindent egy lakásért, ahová születhet az a gyerek. Ezekben is le lehet vezetni a gyermek utáni vágyat. És ha két év múlva még mindig erős ez a vágy, és a feltételek is megvannak hozzá, a párom is megvan hozzá, és ő is akarja, akkor végiggondolnám megint, hogy zöld-e a lámpa.

A gyermek utáni vágy az én esetemben nem lett gyengébb, kitartott egészen mostanáig. Én csak mostanra találtam meg a gyerekem apját, akivel együtt képesek vagyunk előteremteni - ha szűkösen is - a gyereknevelés anyagi vonzatát is. Közben felnőttem, sokat tanultam, és azt hiszem, most már képes vagyok inkább adni a gyereknek, mint vágyni a belőle származó örömökre.

32/L

szerintem nem kortól függ, van aki fiatalon szül megvan hozzá minden háttere, és boldog anyuka, van aki fészket rak , mert fiatalon nem adatott ez meg neki, és csak 30 környékén sikerül a baba Ő épúgy boldog kismama.

Ha úy érzed hogy a kapcsolatod rendben van , és van megfelelő háttér hajrá.

Nekem 19 éves koromban volt az első igaz elsőprő szerelem , 21 évessen gondolkodtunk a babaán, de ez szerintem azért van mert boldog voltam azzal a fiúval és ő is vele, aztán persze iskola... vártunk vele, hogy majd utána, hát 2 év múlva már nem voltunk eggyütt, még ez is diákszerelem volt. Most 7 éve élek együtt a párommal, de csak most gondoltuk úgy hogy jöhet a gyermek, kicsit másképp látom ennyi időssen a dolgokat.

Szia, egy biztos kapcsolat fél siker ebben... de meg kell mondjam, valóban várnék a helyedben. Nekem 21 évesen lett volna már lehetőségem babát vállalni ha akarom, az akkori partnerem akarta, de én még be akartam fejezni a tanulmányaimat. Ma már tudom, hogy bár kacérkodtam az ötlettel, akkor nem lennék olyan boldog, mint ma vagyok. Most, 31 évesen szültem és imádom, de tényleg kemény tud lenni, és nagyon örülök, hogy kicsit "éltem", van egy házunk (ha még jó részben a banké is), kicsit világot jártam, dolgoztam, tapasztaltam, és felnőttem (már amennyire..) :)

Persze valahol még most is hihetetlen, de persze csodálatos is! :) A kismanóm 3 hónapos, és édes!

Persze lehet, hogy te érettebb vagy annál, amilyen én voltam akkor, és ezt, hiába írja le mindenki ezerszer, hogy megváltozik az életed és a kapcsolatod, megérteni nem lehet, csak, ha átélted. Van rá példa, hogy valakinek sikerül, és együtt is marad a párjával egészen fiatal koruktól, sajnos ellenpélda is. (Nem károgni akarok, tapasztalat...)

Az tény, hogy ha erre a vonatra felülsz, erről leszállni nem lehet - én még 9 hónapos terhesen sem tudtam igazán elképzelni a dolgot, milyen lesz...

Szóval ha kész vagy, a te döntésed, munka és öröm is a baba, de azért gondold át, még rengeteg időd van - és bárhogy is döntesz, sok sikert! :)