4 hetes kismamik, elmúlt napokban teszteltek pozitívat?

Bocsi,hogy közbeszólok,de kedves első jövőhéten még ne menj szerintem orvoshoz,mert akkor még csak 5 hetes leszel,és akkor még nem biztos,hogy látni fog valamit is,és úgy is csak visszahívna.Én a helyedben(bár tudom,hogy nehéz)de várnék még 2 hetet és csak azután mennék el dokihoz.Addig pedig pihenj sokat :)

Boldog babavárást nektek és gratulálok a babákhoz :)

28+6 hkm

Sziasztok. Én ma reggel teszteltem két pozit. Pénteken is volt egy halvány, de vártam még vele pár napot. A párom nagyon örül neki, van már egy gyermekünk. 4-5. hónapra jött össze, de én pajzsmirigybeteg vagyok, kezelés alatt állok. Ma hívom fel a dokimat, hogy akkor menjek hozzá ultrahangra. Egyelőre a tüneteim, hogy feszülnek a cicijeim és néha néha érzem a hasamat is. De ez most ritkébb.

:)

:) Febr.6án voltunk együtt, 15-én pozitivat teszteltem, halványat, azóta erősödik. Nekem ő többedik babám szóval kivárom az uht 7 hetesnél nem megyek előbb mert tudom hogy semmit se fognak még látni. (első 2 babámnál is túl korán mentem és mehettem újra egy hét múlva) .

Mellfájdalom van gyakori pisilés, úgy ennyi. A 2 nagyobbam mellett nem nagyon tudok kifejezetten vigyázni magamra, de a másodiknál is éltem az életem ugyanúgy és semmi baj se lett.

02.01 voltunk együtt, 02.09 barnáztam kicsit, 02.11 meg halványat teszteltem:) (10-11. dpo)

azóta erősödött, tegnap elmentem dokihoz, mert volt egy pici barna foltom, minden rendben van, majd két hét múlva megyek megint, akkor lesz UH. nekem kb. a beágyazódás óta vannak tüneteim, az első, hogy felpuffadt a pocim, illetve görcsölök is, amit hányinger kísér. és nagyon álmos tudok lenni:) 28 éves vagyok, a második hónapban összejött. Folsavat szedek, ma veszek terhes vitamint is.

Dokihoz amúgy, ha nincs panasz, bőven elég elmenni 6 hetesen!

Sziasztok!

Nekem 13-14-én kellett volna megjönnie, 15-én (múlt hét péntek) teszteltem elég erős pozitívat. Nem terveztük, de gyanítottam, hogy baba van a dologban, mert az elmúlt napokban rettentően fáradt voltam. Igaz van egy 3 évesem, de ez másmilyen fáradtság volt. Na meg 9-10-én volt egy kicsi barnázásom, pont két héttel együttlét után, már akkor megfordult a fejemben, hogy talán terhes vagyok/leszek (beágyazódás).

Mit érzek? Húúú... Iszonyatos hangulat ingadozásaim vannak! Nem terveztünk még tesót, elvileg áprilistól megyek vissza dolgozni. Így mikor megláttam a két csíkot, egész délután sírtam. Másnapra tök jó kedvem lett, hogy jön a tesó! És ez azóta is így ingadozik. Egyik pillanatban mikor ránézek a nagy fiamra, olyan boldog vagyok, hogy jön a tesó, és milyen jó lesz nekünk. Aztán mikor épp dackorszakos pillanatait éli, és azért is üvölt mert épp ránéztem/vagy épp nem néztem rá, akkor meg úgy érzem, nem vagyok komplett, hogy még egy gyereket vállalok... De azt hiszem ezek a hangulat változások teljesen normálisak. Legalábbis remélem! :)

Ja, én 27 éves vagyok, párom 38, a fiunk pedig most volt 3 éves (ha minden jól megy 3 év 8 hónap lesz a gyerekek között)

Hogy vigyázok? Próbálom kevesebbet emelgetni a fiamat. Sajnos az altatás ringatással megy, erről próbálom szépen fokozatosan leszoktatni. Még rácsos ágyban alszik, úgyhogy szerintem lassan megvesszük a leesés gátlót, és megpróbáljuk átszoktatni, hogy ne kelljen olyan sokat emelgetnem. Merthogy éjjel is többször ébred mostanában (ezt szintén a dackorszaknak tudom be), és akkor is csak én vagyok neki jó, és persze ki is kell venni.

Orvoshoz elvileg holnap megyek, de még gondolkodom, hogy lemondom, mert úgyse lát még semmit. A fiammal is így volt, teszt után mentem dokihoz, persze nem volt még szívhang, úgyhogy egy hét múlva megint mennem kellett.

Nekem a legnagyobb bajom jelenleg a munkahelyem...

Az első fiamnál épp, hogy nem rúgtak ki. Próbaidős voltam, és simán megtehették volna, hogy nem véglegesítenek. És nem is a főnökömön múlt, hogy maradhattam... Most nagyon várnak már vissza, épp a szabimat töltöm már, áprilisban kezdenék. Rettegek bemenni, hogy közöljem velük, hogy megint terhes vagyok. Ismerem a főnököm mentalitását, és minimum egy ordibálást várok tőle, meg azt, hogy milyen megbízhatatlan vagyok, és hogy direkt csinálom vele ezt, meg hogy végleg tönkre teszem az életemet... (az első gyereknél mikor szóltam neki, azt mondta fontoljam meg, hogy egyáltalán megtartom-e...) Szóval nagyon fosok bemenni, nem tudom mit fog mondani. Azt se tudom mennyi értelme van 5 hónapra visszamennem dolgozni. Mire újra beleszoknék, megint eljövök. Na meg számítok rá, hogy minden szar melót rám fog sózni (az elsőnél is ezt csinálta), és mindenért cseszegetni fog.

Na mindegy, már így is túlzásba vittem a szövegelést azt hiszem...

Na meg jelentkezik a másik tünetem, az állandó pisilhetnék! :)

Én nagyon szívesen ismerkedek veled/veletek! Jó lenne valakivel megbeszélni sok-sok mindent, mert az ismerősöknek/barátoknak egyelőre nem akarok szólni.