Mi a velemenyetek;ez kellemetlen?

Őszintén mondom, ha én 4 évet szenvedtem volna az első babáért, tuti nem vetettem volna el a másodikat. Még akkor sem, ha csak fél éves a kicsi.

Elég kevés dolgot árultál el. Férjed hogyan áll a dolgokhoz?

Van-e segítséged?

Ne haragudj,de ez borzalmas.Nem védekezel egy abortusz után,csak mert az első 4 év után sikerült?! 5 hónapos volt a lányom mikor terhes lettem,védekezés mellett.Megtartottam,mert amikor ránéztem a lányomra,tudtam,hogy nem vetethetek el egy másik ilyen kis életet.10 hónapos a lányom 24 hetes vagyok.Egyszerű?NEM!De megéri?IGEN!

Tartsd meg ezt a babát!Soha nem tudnál a lelkiismereteddel elszámolni,ha ismét abortuszra mennél.

"Mi a velemenyetek;ez kellemetlen?"

Sok jelző eszembe jut erről, de egyik sem a kellemetlen.....

A többi mondandómat meg le sem írom! :-(

én nem vagyok abortusz ellenes, de azért az ilyen anyának(már ha nevezhetjük így...) azért szívem szerint lekevernék egy akkorát, hogy észhez térne végre!

első kínkeservesen jött össze, ezért nem védekezel, mert hát úgy se jön. de jön. akkor vetessük el, mert mondjuk majd akarok, de most még nem. na de ne védekezzünk továbbra sem mert úgyse jön össze. ja de mégis összejött? hát menjünk abortuszra. mit számít, nem? hisz te még nem vagy kész!

és erre az egészre mit mondasz? KELLEMETLEN? jaa, nem is mondod, kérdezed, mert ebben se vagy biztos!

gratulálok, remek ember vagy!

Nekem 21 hónap van a gyerekeim között, igaz, mi terveztük. Nem olyan gáz ám a két gyerek, mint gondoltam. Igaz, jó szervezést igényel. Most viszont olyan szépen összenőttek, nagyon örülök, hogy ilyen kevés korkülönbség mellett döntöttünk. Ha lehetett volna, még előbb bevállalom.

Most várom a 3-at, pedig a nagy is sak 5 éves lesz. De már alig várom, hogy a kis "csapat" együtt játszon!

Mindenképpen hallgass a szívedre, beszéld meg a férjeddel, mérd fel, hogy mennyi segítséged lenne. Minden jót kívánok!