Ti lemondanátok az egyik álmotokról és a tanulásról, egy másik álmotok egy kisbaba érkezése miatt?

Én jó példa vagyok arra, hogy ezt is azt is "kipróbálhattam".

Első terhességem meg kellett szakítassam, mert épp akkor jelentkeztem az egyetemre amikor megtudtam, hogy állapotos vagyok, én 19 voltam akkor.

Nekem is voltak álmaim, de keservesen sirva mentem abortuszra álmok ide vagy oda... Akkor ugy gondoltam igy kell legyen, sem az egyetem sem az azt követő reménybeli életem mellett nem férhetett volna meg a baba.

A sors ugy akarta, hogy 4 évvel később amikor már az egyetemet utolsó előtti évét töltöttem újra állapotos lettem. Ekkor már 25 éves voltam ugyebár, 2. abortuszt nem akartam, megtartottam. Junius26án volt az utolsó államvizsganapom, julius közepére voltam kiirva. Ugy tanultam az államvizsgára, hogy fogalmam sem volt, hogy esetleg nem szülök e meg még a vizsgák előtt.

Levizsgáztam majd a diplomaosztó után 5 nappal megszületett a kincsem.

A sors ismételte önmagát, gyaíkorlatilag ugyan az történt mint ha a legeleján megtartom a babát, annyi különbséggel, hogy én magam is 5 évvel érettebb voltam. Szeptembertől ujra iskolába jártam lakhelyemtől 200km-re, apa mama volt a babóval, fejtem a tejet és otthonhagytam, megoldottuk.

Mire bölcsibe ment énis találtam munkát.

Nem gondolom, hogy az egyik álom kizárja a másikat, az meg hogy ugy gondolod a te hivatásbeli álmod kizárja a családalapitást az azt jelenti, hogy bármennyi éves is leszel, nem fér össze a hivatás a gyerekkel, szóval a két álom örökre kizárja egymást, szerinted.

Hát nem tudom, ez érdekes szemlélet, az, hogy ennyire nem tudnád összeegyeztetni a kettőt, azt bizonyitja, hogy valóban nem vagy elég érett még hozzá.

nem olvastam végig a hozzászólásokat, mert nem akarom felidegesíteni magam, szóval: nemtom mit írtak neked, csak annyi, h a kettő egyáltalán nem zárja ki egymást!!!!!!!!

Én is főiskola utolsó évében szültem szeptemberben, be tudtam fejezni egyéni tanrenddel (csak zhra ,vizsgára kellett bejárnom, a tananyagotb megkaptam fénymásolva vagy emailen), havi pár napra kellett segítség, pl férjem, anyósom, anyukám vettek ki szabikat, de senkinek nem volt elképesztő nagy áldozat, mert 10 napnál senkinek nem vettem el több szabíját egy évben. Aztán jött a második gyerek is, most meg jelentkeztem mesterképzésre levelezőn, szintén államilag finansz, mellette meg munkát keresek (vszleg találok is, mert hiányszakon végeztem), és próbáljuk a 3. gyereket. Az lehetsz, ami lenni akarsz, az meg egy nagy baromság, h a gyerek miatt meg kell rekedni az érettséginél. Bazira untam volna magam/unnám, ha nem kéne még tanulni is. Persze nehezebb így, mint egymás után kivitelezni a tanulást meg a gyereket, de nem lehetetlen. A munka meg szinte mindegy mi, ha már óvodás a gyerek vagy nagyobb. Olyan beosztást kell kérni, h vki el tudja vinni és el tudja hozni a gyereket az oviból és a suliból.