Mikor jöhet a baba?

Hmmm, igen, ez nehéz kérdés! Sajnos a nők többsége erőlteti a dolgot, amit a másik fél számára terhelő...

Próbálj leülni vele megbeszélni, hogy neked ez nem megfelelő...

23/N

Peteérés környékén vidd el valahová,ahol elfelejtheti a baba-projektet! Aztán kapd el egy váratlan pillanatban! Ha eszébe sem jut,hogy "ebből akár baba is lehet" akkor könnyebben összejön majd!

Sok sikert!!

Én nagyon meg tudom érteni a feleséged. Mi "csak" fél éve próbálkozunk. Az elején nem görcsöltem rá, aztán pár hónap múlva elkezdtem kivizsgálásokra járni, mérni a peteérésem (hő, LH, ösztrögén szint), peteérést serkentő tablettákat kaptam amiből első hónapban össze is jött, aztán sajnos elment. :-( Most kezdjük előlről.

Nem jár minden gondolatom a baba körül, de azért csak számolgatom, hol tartok a ciklusomban, csak tervezem az együttléteket, csak stresszelek rajta valahol. És a legjobban a "ne görcsölj rajta mert pont azért nem jön össze" okos tanácsok fájnak, mert ettől csak még jobban stresszelek.

Egy nő sikertelenségnek éli meg, ha nem sikerült azonnal teherbe esnie. Eldöntötte, hogy babát szeretne és aztán meg nem sikerül. És kiborító, hogy rajta kívül álló okokból, akármit is csinál, nem tudja segíteni a dolgot.

Viszont engem nagyon megnyugtatott, hogy a férjem mindenben, 100%-ig mellettem áll. Az összes vizsgálatra jött velem, első kérésemre ő is kivizsgáltatta magát (pedig ez egy férfinak nagy áldozat) és végig nyugtatott. Egyszer sem próbált lebeszélni, egyszer sem tolt le, megért és próbál lazítani amennyire csak lehet.

Szerintem attól, hogy így állsz a feleségedhez, csak még jobban egyedül érzi magát. Mert belementetek ebbe a projektbe aztán pedig kihátrálsz belőle az első kudarcok után (pedig képzeld csak el, ő mennyi tortúrán/vizsgálaton/kellemetlen helyzeten ment már át), ezt még nagyobb sikertelenségnek éli meg. Szerintem egy nőnek saját magától kell meghoznia a döntést, hogy szünetelteti a témát és csak akkor tud átállnia az agya (én is várom, hogy eljussak erre a pontra).

Szerintem nem igazán érted meg a feleséged. Tudom, ez rettenetesen nehéz, de képzeld csak el, ezek az érzések még neki is újak. Gyereket akar, anyai érzések kezdenek előjönni benne, holott azt sem tudja milyen anyának lenni.

A termékenységi problémák 50-60%-a a női oldalon van, 30-40% a férfi oldalon, 10% pedig felderítettlen. Tehát könnyen lehet, hogy a gond nálad van és ő meg csak jár kivizsgálásokra (egyedül), gyógyszereket szed (holott nem is kellene) és sírdogál (mert egyedül érzi magát). Ja és mellette meg valahol ott bújkál benne, hogy talán Téged is ki kellene vizsgáltatni, de meg sem meri említeni. Mondjuk az is igaz, hogy mivel a férfi problémák kezelése még nagyon gyerekcipőben jár, ezért akkor is a nőt szokták kezelni (erőltetett peteéréssel), ha a férfinél van gond. Tehát egy nő hatalmas erőfeszítéseket tesz a nemlétező gyerekéért, szerintem ez tiszteletek érdemel.

Remélem innen nézve talán jobban megérted a feleséged gondoltatait.

Én nem tanácsolom, hogy beszéld le a témáról, mert nem fog működni. Akármit csinál, nem tudja elfelejteni (tudod, mint a "Ne gondolj elefántra!" kérdésnél még jó, hogy elefántra gondolsz). A legtöbb, amit tehetsz, hogy mellette állsz és ellazítod, hogy érezze NINCS EGYEDÜL!

Őszintén sok sikert kívánok Nektek!

Utolsó vagyok.

Értem amit írtál, tehát akkor azzal nincs gond, hogy mellette állj. Elnézést, hogy félreértettem.

Hát ahogy írtam, nagyon nehéz nem gondolni rá. Én akárhogy is vagyok, a peteérés környékén azért csak számolgatok és a nemvárt előtt pedig már egyre jobban izgulok, hogy mi lesz. Sajnos nem lehet ezt elkerülni. Olyan, mintha álmaid autóját készülnél megvenni, de nem gondolhatsz rá.

De szerintem a beteges görcsölés ott kezdődik, amikor minden hónapban sírógörcsök kapnak el, amikor mély letargiába kerülsz, amikor a mindennapi hangulatra is rányomja a bélyegét a folyamatos csalódás. Szerintem még nem tartotok itt azért.

Meg lehet próbálni, elterelni a gondolatait, bár nem tudom mennyire fog működni. Adj valami nagy munkát neki (lakásfelújítás, szervezzen meg egy utazást vagy egy nagy családi összejövetelt), hogy amennyire lehet terhelje le a gondolatait. És mellette próbáld meg előhozni a szerelmet és a romantikát a kapcsolatotokból, hogy ne csak az erőltetet akarás legyen. Ha újra elő tudnád hozni belőle az "izgatottan randira készülős, tetszeni akarós, na vajon mi fog történni a mai randin" oldalt, az talán érzelmileg pótolni tudná a gyermek utáni vágyat. Mert a gond ott van, hogy semmi nem tudja pótolni ezt a vágyat, azt a szeretetet amit egy babától tudna kapni és adni (tudom hülyén hangzik, de hiába van ott egy boldog kapcsolat, az már kevés. És csak még nagyobb csalódás, hogy élete szerelmének nem tudja megadni azt az egyetlen dolgot, egy kisbabát, ami úgymond a hab lehetne a tortán a kapcsolatukban).

Tehát bármit is teszel, az az ő lelkének a megnyugtatásáról szóljón.

Én most pl mindenféle nyugtató, nem stresszelő módszert próbálok ki.